Már rég ismersz engem, illetve a családomat. Tulajdonképpen már beszélgettünk is, de a kapcsolatunk ennyiben kifulladt. Legalábbis látszatra, mert a gyomrom még mindig görcsbe rándul, ha rád gondolok, nem tagadom. Nem tudom pontosan, mi az, amit érzek irántad, de az biztos,hogy valamit érzek.
A drágaságos Rose nénikém aggódása viszont újból összehoz minket,mivel tudatlanul kér tőled egy időpontot, most pszichológus a betegéhez találkozás lesz. Tudod, hogy apám meghalt, s a húgom is, a húgom halálának körülményeiről azonban fogalmad sincs. Már csak egy a kérdés; megtudok neked nyílni?
/Szerelmi szál kibontakozását tervezem. Nehéz lesz velem, figyelmeztetlek, de annál jobb! Nagyon várlak, siess, siess!   /