Az orvos kezel, a természet gyógyít.
Ausztrália legjobb kórháza


 

ChatBox
Csicseregnek a madarak






Jelenleg...
Kórházban kószálók
Akik belépve vannak

Jelenleg 9 felhasználó van itt :: 4 regisztrált, 0 rejtett és 5 vendég :: 1 Bot

Cloe Ackermann, Dimitri Grigorenko, Grace Washington, Nathan Graham

A legtöbb felhasználó (55 fő) Kedd. Szept. 27, 2016 8:03 pm-kor volt itt.


Share | 
 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2
SzerzőÜzenet

Vendég

Vendég

»Pént. Jan. 22, 2016 6:41 pm Keletkezett az írás



+18
Ez most egy tökéletes pillanat annak bizonyítása érdekében, hogy néha nem kellenek a szavak ahhoz, hogy elmondjunk dolgokat. Jelenleg is a tettek beszélnek helyettünk, én pedig úgy érzem, hogy ez is bőven elég, hogy megértsük a másikat. Ugyanúgy vágyunk a másikra, ez már elég hamar eldőlt, mikor Hope sem akart visszakozni. És lám, azóta pedig csak úgy történnek a dolgok, megállás nélkül.
Elég csak a légzésére figyelnem, és azt hallgatnom, hogy tudjam, milyen érzéseket váltok ki belőle. Folyamatosan emelkedő mellkasa, és a lihegése is önbizalmat öntenek belém, hogy folytassam még. Szeretném megadni neki azt, amit megérdemel, ilyen téren is. Ez az első alkalma, és én pedig szeretném, ha nem egyhamar felejtené el ezt. Ezért is próbálok minél őrjítőbben játszani vele, legyen szó a nyakának csókolgatásáról, vagy a melleinek kényeztetéséről.
Lehunyom a szemeimet, mikor arcomon végigsimít a kezével, aztán a hajamban tűnnek el az ujjai. Olyan kellemes érzéssel tölt el egy-egy érintése, amit már nagyon régen nem érezhettem. És akkor sem volt ilyen jó. Vagy lehet… Nem tudom, jelenleg eléggé ködös minden, de szerintem ez érthető is, hisz eléggé a perem szélén táncolok.
Viszonylag rövid ideig kényeztetem a halmait, mert egyszerűen kívánom azokat a mézédes ajkait. Vissza is térek hát oda, hogy röpke csókokat adhassak neki. Ritmikus csípőmozgásom eközben egy pillanatra sem áll meg, talán idővel, amint egyre közelebb jutok az orgazmushoz, gyorsítok valamelyest. Érzem, amint ő eljut arra a pontra ismét, és nekem sem kell már sok hozzá. Míg a fejét hátra veti, addig én a nyakát csókolgatom lágyan.
Végül már ez is olyasfajta cselekvésnek tűnik, amit nem igazán tudok teljesíteni, hisz érzem, hogy már csak pillanatok választanak el a gyönyörtől. Végezetül pedig még lökök néhányat, aztán pedig megfeszülnek az izmaim, és beléeresztem magam. A mozgásom sebessége hirtelen változik mindössze a töredékére a korábbinak, míg végül meg nem állok. Nagyokat sóhajtozva próbálok magamhoz térni mindezek után, több-kevesebb sikerrel. Ugyanúgy rajta, benne maradok, nem mozdulok, egyedül csak ajkaiért „nyúlok”, hogy újra megízlelhessem őt.
Vissza az elejére Go down

▪▪ Hozzászólások száma :
77
▪▪ Hírnév :
0
▪▪ Megjöttem :
2015. Dec. 23.
▪▪ Korom :
18
▪▪ Tartózkodási hely :
Sydney

»Szomb. Jan. 23, 2016 4:24 pm Keletkezett az írás



Az első együttlét. Kellemes.
Főleg, hogy azzal történik meg, kit szeretek. Szaggatottan zihálok, nem tudok megszólalni…nem is tudnék, de ez nem számit sem a jelenben, sem a közel jövőben.
Arcára somolygok, mikor a nyakamhoz ér, hogy csókolja és „nyögök” is egyszerre, mert azért ez az érzés lássuk be.
Testem ívbe feszül, egyik kezemmel kapnék valami után, hogy markoljam és egy elégedett nyögés vagyis olyasmi kíséretében elélvezek magammal rántva őt is. Erőteljes hullámokban tört rám a gyönyör, szemeim előtt pillanatra fényessé robbant a világ.
Kizárok mindent, csak a teste marad az enyémre omolva. Iszom a látványát, nagyon tetszik… gyönyörködöm benne, ahogy megfeszülnek az izmai a bőre alatt, finom verejtékréteg csillog a testén. A tekintetét keresem, de csókot kapok helyette, amit érzékien viszonzok is.
Majd lábaimmal eleresztem derekát, fújok egyet, teljesen kiizzadtam, melegem is van és még mindig vörös vagyok. Már csak várnom kell, hogy kicsusszanjon belőlem.  
Egészen meghitt a perc. De van benne valami olyasmi, amit nem lehet megmagyarázni.
Arcát figyelem, lassan végig pillantok egész testén,még a férfiasságát is megnézem, de vörösödve pillantok vissza arcára.
Azt hiszem, nem ez az első ilyen éjszakai kalandunk. Szeretnék vele majd több ilyet. Idővel. De nem éjszaka… máskor is. Nem vagyok mohó. Ez az első ilyenem… és azt hiszem, ez az én vérem itt az ágyon… hát drága, ezt is moshatod ki. Sajnálom. Jelelek a kis vérfoltra mutatva az ágyán…
Vissza az elejére Go down

Vendég

Vendég

»Szomb. Jan. 23, 2016 8:19 pm Keletkezett az írás



Nem tagadom, nem egyszer képzeltem már el vele ezt is az elmúlt két hónap során… Attól függetlenül, hogy nem akartam elsietni, még én is férfiból vagyok, és logikus, hogy azért néha elgondolkozok rajta. De mivel ő is eddig még teljesen tapasztalatlan volt ilyen téren, tényleg nem akartam elsietni. Meg nem tudtam, a kapcsolatunk is miként fog alakulni. Reméltem, hogy együtt maradunk, és lám… együtt is maradtunk. Hagyni akartam neki időt, hogy erre is felkészítse magát, mert szerintem ő is tudta, hogy előbb, vagy utóbb, de eljön ennek is az ideje. Kicsit meglepett mondjuk, hogy viszonylag ilyen korán. Na nem mintha lenne miért panaszkodnom...
Örülnék, ha ennek az estének ne lenne vége, de az a baj, hogy néhány óra múlva haza kell vinnem. Legjobb esetben. De akárhogy is nézem, addig még jó pár óra van… Egy ideig csak úgy ott maradunk, alig bármiféle mozgással, csak lágyan faljuk egymás ajkait. Végül, mikor a lábai fogságából is kiengedne, akkor pedig lefordulok róla, közvetlen mellé. Még veszek néhány mélyebb lélegzetet, hogy visszanyerhessem a rendes pulzusomat.
Fejem oldalra van fordítva, Hope arcát fürkészem. Elmosolyodom, mikor láthatóan végignéz rajtam, még ott lent is. Én viszont nem fordítom el a tekintetem az arcáról. Ahogy elvörösödik, csak egyik tenyeremmel megsimítom az arcát.
A jelelésébe, mielőtt belekezdhetne, megfogom a kezét. Tudom, mit akar. Sejtem legalábbis, aztán inkább a sajnálkozás helyett csak tarkója alá csúszik az egyik kezem, hogy közelebb húzva magamhoz csókoljam meg őt. Utána pedig nem engedem el őt, csak vágyakozóan nézek a szemébe. Végül elhúzódok tőle, és felülök. - Remélem, azért jó élmény volt. - Mondom neki mosolyogva, mindvégig ő rajta tartva a szemem. Aztán pedig a pofámba izzadt hajamat is kiszedem onnan. Már épp állnék fel, de aztán odahajolok még egyszer Hope-hoz, és egy apró puszit adok az ajkaira, után kérdően nézek rá. - Egy fürdő? - Arcomon még mindig mosoly virít. Boldog vagyok, már-már túlzottan is.
Vissza az elejére Go down

▪▪ Hozzászólások száma :
77
▪▪ Hírnév :
0
▪▪ Megjöttem :
2015. Dec. 23.
▪▪ Korom :
18
▪▪ Tartózkodási hely :
Sydney

»Vas. Jan. 24, 2016 1:57 pm Keletkezett az írás



A csókokat csókokkal jutalmazom. Finom érzéki csókjai vannak és úgy imádom, az egész testem beleremeg, bár ez lehet ennek a dolognak a velejárója.
Fogalmam nincs.
De kellemes és fájdalmas is egyben.
De mindezt ő csinálta és ezért még jobban imádom őt. Végül mellém fordul, figyelem mellkasának mozgását. Mondjuk az enyém se sétagalopp, de ő csinálta az egész műveletet.
A keze érintése az arcomon, egy hatalmas mosolyt csal ki belőlem és belesimulok tenyerébe.
Majd jelelek is, de mire belekezdenék elkapja a kezemet, közel von magához egy csók erejéig.
A tekintete, ahogy rám néz, az orrát egy puha csókkal illetem és hagyom felülni. Kérdésére csak még jobban elmosolyodok és fülig vörösödök. Bólintok és ujjaimmal szívet formálok.  
A puszijára egy puszi a válaszom, majd a hajába túrok és magamhoz húzva hosszasan megcsókolom.
Kérdésére eleresztem és felmutatom a mutató ujjam.
Egy óra után esetleg... akkor talán meg is tudok mozdulni.
Nem tudok betelni a csókjával, újra magamhoz húzom egy forró csókért. De eleresztem, had menjen dolgára. Végig őt figyelem, hátulról is végig mérem, majd egy fújással kieresztem a bent rekedt levegőt, majd mozdulatlanul várakoztam, talán még magamra is húztam a takaróját.
Bár amilyen forróság tőrt rám...
Vissza az elejére Go down

Vendég

Vendég

»Hétf. Jan. 25, 2016 1:52 pm Keletkezett az írás



Remélhetőleg nem fogja az elkövetkezendő tíz percben bejelentenie, hogy mennie kell, mert az apja ráírt, vagy valami hasonló. A végén még néma üzemmódba fogom rakni, ne zavarjon minket senki. Na jó, az azért eléggé szemét dolog lenne, és nem is tenném meg. A végén még az apja úgy dönt, hogy hajtóvadászatba kezd a lányáért, és nagyon nem szeretném, ha úgy találna ránk, hogy… úgy.
Képtelen vagyok nem elmosolyodni, mikor rápillantok Hope-ra. Pláne akkor, mikor fülig vörösödik, ahogyan most is. Ezek után tényleg nincs semmi oka arra, hogy bármi miatt, amit mondok, vagy teszek, zavarba jöjjön. Szerintem a néhány perccel korábbi testmozgásunk után ezen már túlléphetünk. Ettől függetlenül még mindig aranyosnak találom.
Reméltem, hogy a közös fürdőzés lehetőségét nem fogja lehurrogni, és noha jelezte, hogy még nem, kétlem, hogy további noszogatás hatására ne menne bele a dologba. Mind a kettőnk eléggé megizzadt az előbbi ágytorna hatására. Az viszont igaz, hogy én nekem nem az első volt, ő viszont teljesen újként élte meg ezt az élményt. Így megértem hát, hogy kell neki egy kis idő, míg összeszedi magát. Mert már ugyan eltelt néhány perc, még látom rajta, hogy kicsit szét van csúszva.
Én azért már elindulnék, hogy legalább a törülközőket előkaparjam, de mindebben megakadályoz, hogy újra közelebb húz magához egy csók erejéig. Még nyomok utána egyet a homlokára, aztán pedig már fordulok is kifele a szobából, elhagyva azt, majd lebaktatva a lépcsőn, hogy felhozzak néhány törülközőt. Ritka eset, hogy fent szoktam fürdeni, általában akkor is nagyon lusta napjaimon, mikor nincs kedvem lemászni a földszintre.
Végül nemsoká már vissza is érkezem, a fenti zuhanyzóba lerakom a törülközőket, aztán megyek is vissza a szobába, és Hope kezét megkeresve kezdem el őt húzni kicsit. - Gyere. Jót fog tenni. Felfrissít. - Mondom neki, arcom szegletében már akkor is ott bujkál a mosoly, aztán ha nem áll a saját lábaira, akkor közelebb mászok hozzá, és míg csókolom, addig úgy helyezkedem, hogy fel tudjam kapni a karjaimba. Így, vagy úgy, de eljutunk a zuhanyzóba, ahol már a saját lábain állhat.
Vissza az elejére Go down

▪▪ Hozzászólások száma :
77
▪▪ Hírnév :
0
▪▪ Megjöttem :
2015. Dec. 23.
▪▪ Korom :
18
▪▪ Tartózkodási hely :
Sydney

»Hétf. Jan. 25, 2016 5:34 pm Keletkezett az írás



A mai eseménysorozat nagyon kellemesre sikeredett, azt hiszem ennél már csak jobb lehet. Ez is kellemes volt és szerintem több is lesz majd idővel ennél.
De most egy kis pihenés kell, Dex pedig fürdésre invitál, de csak pihenni akarok, egy kicsit legalább. Jó tudom, a vörösödésem kicsit idegesítheti, vagy kinevet ez miatt, nem érdekel. Új még, hozzá kell szoknom és kész.
Magamra hagy, szóval elfeküdve lesem a falakat, tekintetem ide oda siklik. Jó kis szoba, nekem nagyon tetszik, elég kellemes és nyugtató hatása van.
Alighogy az ajtó felé pillantok, a fiúm, ha mondhatok rá ilyet, már elő is került. Megragadta a karomat, de mivel nem akartam felülni sem, hirtelen azon kaptam magam, hogy az ölébe kap, a karjaiban kötök ki és karjaimat a nyaka köré fonom. Homlokomat a fejének döntöm finoman, miközben tekintetét keresem. Lágy csókot hintek hajára, majd újra nekidől a fejem az övének.
Végül a zuhanyzóban letesz, elég csábító a dolog, két meztelen fiatal… jó csak én vagyok a fiatal itt…. de egyszer élünk. Dexter háttat fordított nekem egy pillanatra, hamar átöleltem őt hátulról és hasát kezdtem simogatni.
Mellkasát, hasát és oda vissza. Apró csókokat hintek vállára, nyakára, kezem egyre lejjebb vándorol és férfiasságán simítok végig finoman. Mosolygok, majd óvatosan kézbe veszem a szerszámát és kényeztetni kezdem, csókjaim még mindig kényeztetik őt. Szaporább lesz a légvételem, alsó ajkamra harapok rá, szemem hunyom le…
Vissza az elejére Go down

Vendég

Vendég

»Hétf. Jan. 25, 2016 8:59 pm Keletkezett az írás



Elég vicces belegondolni, hogy mit akartunk, és hova fajultak a dolgok. Filmet akartunk nézni, méghozzá egy HORROR műfajba sorolhatót. Erre mi lett az egészből? Leborítottam egy üveg borral, tíz perc múlva meg már szó szerint egymásba voltunk fonódva. Azért szép kis utat tettünk meg, míg eljutottunk eddig. Senki nem mondhatja, hogy nem tudom, hogy kell hangulatot csinálni!
Normál esetben hagynám pihenni a leányzót, most viszont ki tudja, mennyi ideig lehetünk még együtt. Bármikor megcsörrenhet a telefonja, hogy induljon haza, de mindkettőnk miatt remélem, hogy erre nem fog sor kerülni, és haza tudom vinni az egész előtt.
Elhiszem, hogy ki akarja fújni magát, én viszont nem szeretném magára hagyni. Legszívesebben haza sem vinném. De az más, mikor tényleg nem láthatom, és mikor van rá lehetőségem, csak én nem élek vele. Ezért is döntök úgy, hogy végül a karjaimban cipelem ki a hálómból, és cipelem el őt a fürdőig. Nincs nehéz súlya, és azzal is segít, hogy belém kapaszkodik, így nem csak egy rongybabát kell átcipelnem néhány méteren keresztül.
Le is teszem ott viszont, és kicsit beljebb húzom, a zuhanyzó alá. Aztán pedig hátat fordítok neki, míg megnyitom a csapot. Ő viszont máris hozzám simul, ami miatt egy kellemes bizsergés járja át a testemet. Főként, mivel olyan közel van ahhoz a pontomhoz is.
Nem akarom, hogy annyira elvonja a figyelmemet, ezért megnyitom a csapot, és valami kellemesen meleg-langyos vizet állítok be. Félre is döntöm a nyakamat, mikor azt kezdené el csókolgatni, de meg egyelőre még nem fordulgatok. Élvezem a víz nyugtató hatását, Hope érintéseit. Aztán, ahogy a férfiasságom köré fonódnak ujjai, máris felszökik egy jóleső sóhaj.
Ahogy elkezdi végül kényeztetni, érzem, ahogy egyre inkább kezdem odalent is visszanyerni régi formámat, de egyelőre csak élvezem az egészet. Végül megfordulok, és álla alá nyúlok az ujjaimmal, hogy magam felé fordítsam a tekintetét. Aztán pedig megcsókolom őt, miközben egyik kezemmel átfogom a derekát, és közelebb rántom magamhoz. Nem érdekel, hogy nemrég is ugyanezt csináltuk. Közel akarom érezni magamhoz.
Vissza az elejére Go down

▪▪ Hozzászólások száma :
77
▪▪ Hírnév :
0
▪▪ Megjöttem :
2015. Dec. 23.
▪▪ Korom :
18
▪▪ Tartózkodási hely :
Sydney

»Kedd. Jan. 26, 2016 10:53 am Keletkezett az írás



Magához von. Tart. Szorosan. Erős kézzel. Talán birtoklón. Mellkasomat, egyben melleim az övének nyomom, szinte teljesen hozzábújok és igyekszem figyelmen kívül hagyni, hogy egy zuhany alatt állok itt vele. A víz kellemesen omlik ránk.
De nem hagy időt rá, hogy zavarba jöjjek, inkább ismét megcsókol még szenvedélyesebben és minden mást száműz ezzel az elmémből. Ajkamba harapok, hogy visszafojtsak egy tompa nyögést, melyet csupán a látványa vált ki belőlem.
Ujjaim a férfiasságára siklanak, és egyből húzom végig ujjamat a meredező hímtagon, amit ugye pár perce nem mertem megtenni. Ugyan nagy a késztetés, hogy ajkaimmal is érintsem megízlelve, de mivel már magamban akarom tudni, de…azt nem…nem nem! Felnyögök, ahogy megérzem vágyát hozzám érni.
Rá szűkül be a világom, csak ő van és én. Teljesen átalakít, ez már nem is én vagyok, szinte újra formál minden egyes érintésével. Ahogy az ajkaimat bombázza vad csókjaival. Egyszerűen még jobban elvörösödöm, sőt! Újabb forróság tör rám.
Ez jót jelent? Ajkait elkapom egy szenvedélyes csókra, ki tudja hányadikra.
Először levegőt se merek nagyon venni, de később már muszáj merthogy zihálni kezdek.
Vágytól ittasan zihálva figyelem, amint rápillantok ajkaira, húsos, csókolni ajkára, nekem ettől kiszárad a szám és a torkom is egyből.
Fokozatosan oldódom fel és zúdítom rá minden szeretetéhségemet a férfire. Újabb és újabb ingerek szaladnak végig testemen, kellemes bizsergést hagyva maguk után. Élvezem, bármit is tegyen velem éppen. A nyakába kapaszkodom egyik kezemmel, az egyik lábam a lábára helyezem, közben a másik kezem ujjai játéka még mindig az ő férfiasságát kényeztetik.
Vissza az elejére Go down

Vendég

Vendég

»Kedd. Jan. 26, 2016 1:51 pm Keletkezett az írás



Alighogy megérzem melleit hozzám nyomódni, máris érzem, hogy odalent is egyre keményebbé válnak a dolgok. Nem csak ennek köszönhetően, hanem, amit ujjaival csinál. Teljesen megőrjít. Nemrég is ugyanezt csináltuk, és máris sikerült nálam ugyanazt a szintet elérni. Légzésem, szívverésem egyre hevesebbek lesznek, máris lihegek, pedig még épphogy csak elkezdte.
Ami azt illeti, a csókokat is nehezen tudom már adományozni, és fogadni, annyira sikerül az őrületbe kergetnie. Ettől függetlenül még próbálkozom, nem szakadok el az ajkaitól. Az más kérdés, hogy néha-néha már csóknak nem nevezhető a dolog, csak egy-két puszinak.
Végül én magam is próbálok úgy helyezkedni, hogy kezeimmel én is elkezdhessem a legérzékenyebb pontját kényeztetni. Finoman simogatom odalent, körkörös mozgással, miközben másik kezemmel sem engedem el, közel szorítom magamhoz. Persze még úgy, hogy kényelmesen tudjam őt is ingerelni odalent. Hozzáérnem sem kellett, már akkor éreztem rajta, hogy egyre jobban kezd a vágy nőni benne, de hát úgy gondoltam, ezzel csak fokozhatom.
Végül kényeztetését abbahagyom, mikor már új pozitúrát vesz fel. Úgy gondolom, ezzel próbál jelezni valamit, én pedig már simítok is végig mind a két kezemmel a háta vonalán, aztán a fenekét cirógatom egy ideig, végül a combjaira siklanak a kezeim, és felkapom őt a magasságomba. Szerencsére olyan sok magasságbeli különbség egyébként sincs köztünk. Ha még próbálná kényeztetni a férfiasságomat, akkor a kezéért nyúlok, hogy abbahagyhatja. Már így is eléggé sikerült izgalomba hozni. Végül pedig hátát nekinyomom a fürdőszoba falának, így közém és a fal közé szorul. Végül pedig újra belé helyezem a férfiasságomat, és lassan elkezdek mozogni, ami idővel majd fokozódni fog. Mivel úgy gondolom, már annyira nem kell őt így sem tartanom, ő is eléggé kapaszkodik, így nyakának lágy csókolgatása közben egyik kezem végigsimít a hasán, egészen az egyik melléig, amit pedig elkezdek lágyan masszírozni, ingerelni. Tempóm nem túl gyors, nem is túl lassú. Nem akarom, hogy túl korán vége legyen, de már így is alig tudom kivárni, hogy újra együtt lépjük át az élvezet kapuit.
Vissza az elejére Go down

▪▪ Hozzászólások száma :
77
▪▪ Hírnév :
0
▪▪ Megjöttem :
2015. Dec. 23.
▪▪ Korom :
18
▪▪ Tartózkodási hely :
Sydney

»Kedd. Jan. 26, 2016 3:40 pm Keletkezett az írás



Kedvére való amit teszek vele, forró lehelete a bőrömet égeti, ami csak jobban felkorbácsol. Sőt őt is az én kényeztetésem, melyet őt akarom lázba hozni. Látom a sikert, melyet mindezzel elértem, tetszik a látványa, iszom magamba. Sőt szó szerint kézzel tapintható az egész.
Férfiassága keményen merevedik ujjaim simogatásában. Egyre jobban megfeszül. Mosolyom szaladt szélesebbre. Végül ő is neki áll izgatni oda lent, egyre jobban, majd hirtelen megemel, másik lábam is a csípője köré fonom, majd átkarolom, homlokunk újra találkozik.
Hátam finoman találkozik a csempével, jóleső sóhaj szökik fel belőlem, lassan csókot lehellek homlokára, végül megérzem merevedését magamba csusszanni. Tekintetét keresem, végül gyors csókot lopok tőle.
Megcsókoltam, hosszan, szinte elveszve a pillanatban, kezem a hajába túrom, kényeztetése mely mellemet éri megmosolyogtat, apró sóhajok hagynak el, melyek egyre csak fokozódnak, amikor már bennem mozog.
Nyakára tévednek ajkaim, jóformán felfalom őt a csókokkal, kényeztetem, perzselem őt. Olykor abbahagyom forró leheletem rajta hagyva, szinte beleremegek a testem végigsöprő élvezetbe, erősebben szorítanak az ujjak a vállán. Szaporább lesz a légvételem, alsó ajkamra harapok rá, szemem hunyom le.
Nem vagyok rest „lihegésemmel” és szoruló ujjaimmal kifejezni, mennyire is kedvemre való az, amit csinál. Ajkai után kaptam, aprón, de mégis mohón faltam mindazt.
Lábaim szorosabban dereka köré fonódtak, minél közelebb akartam húzni magamhoz, minél mélyebben fogadni magamba, nem ereszteni, kiélvezni minden egyes bűnös pillanatot.
Zihálva vettem a levegőt, nyögéseim szakították meg a szaporán emelkedő mellkasom mozgását egy-egy pillanatra.
Vissza az elejére Go down

Vendég

Vendég

»Szer. Jan. 27, 2016 7:42 pm Keletkezett az írás



Már ha puszta érintésével ilyen hatást, válaszreakciót képes kiváltani belőlem, elképzelni sem tudom, mire lehetne képes mondjuk, ha még az ajkait is bevetné. De arra még ezek szerint várnom kell. Pedig, ha tudná, mennyi örömet tudna nekem okozni úgy is. Viszont nem leszek telhetetlen, így is eléggé ki tudom élvezni ezt az egészet. Ő is tisztában van vele, ahogy látom.
Lehet azért hagytam, hogy eddig ingereljen, mert pont erre vártam, hogy vajon… De végül csak nem. Segond. Még csak most kezdtük el úgy is ezt az egészet. Majd szépen ő is felfedezi a testemet, ahogy én is az övét. Csak idő kérdése az egész.
Végül kezeim rásimulnak a combjaira, és már kapom is őt a magasba, amire ő szinte automatikusan kulcsolja össze a lábait a derekam körül. Ezt követően pedig ismét beléhatolok. Kicsit még kiélvezem, hogy újra benne érezhetem magam, aztán pedig lassan elkezdem mozgatni a csípőmet.
Eleinte csókolgatom a nyakát, megszívom rajta a bőrt néha-néha, aztán újra visszatérek finom ajkaihoz. De csak nem tudunk közös nevezőre jutni, mert most ő teszi ugyanezt a műveletet, én viszont nem hagyom neki, csak rövid ideig. Visszakívánkoztam az ajkaihoz, ő neki meg látszólag nem volt ellenére.
Érzem szorítását a vállamon, ahogy a levegőt is, amit rám fúj, és látom is rajta, hogy jól esik neki. Mozgásomat fokozatos mértékben gyorsítom, és érzem, hogy máris közel kerültem ahhoz a ponthoz. Közelebb húzódtam hozzá valamelyest, mikor ő is jelezte, hogy többet akar, de még olyannyira távol maradok, hogy mozogni is tudjak, ne csak álljak itt, mint egy szobor.
Végül ajkaimmal áttérek az egyik mellére, amit elkezdek kényeztetni. Az egyik feszes mellbimbóját kezdem el nyelvemmel ingerelni, először csak, mintha valami fagyi lenne kényeztetem, végül csókokat adok rá.
Mikor már azt érzem, hogy nagyon közel a vég, visszatérek az ajkaihoz. De előtte még belenézek mélyen a szemeibe, aztán pedig apró csókot lehelek az ajkára. Nemsoká pedig testem megfeszül, és ismét beléengedem magam, mikor a legmélyebben vagyok benne… Aztán pedig szinte meg sem mozdulok, nem akarom őt elereszteni. Most sem…
Vissza az elejére Go down

▪▪ Hozzászólások száma :
77
▪▪ Hírnév :
0
▪▪ Megjöttem :
2015. Dec. 23.
▪▪ Korom :
18
▪▪ Tartózkodási hely :
Sydney

»Pént. Jan. 29, 2016 6:18 pm Keletkezett az írás



Az újabb gyönyör kapuja mindkettőnket elér, apró csókokat hintek ajkaira mindeközben, érzem a megfeszült férfiasságát bennem... végezetül átölelem a nyakát és úgy maradok egy jó ideig. Neki is kedvére való, hogy nem csusszan ki belőlem. Egy hatalmas jóleső sóhaj szökött még ki belőlem, végül a férfi tekintetét kerestem, hol az egyikben kutattam, hol pedig a másikban. Ha pedig letett végül, akkor a viz alá nyomtam a fejem, hogy a hajamat megmossam. Nem használhatom a samponjait, mivel az illata TELJESEN más, mint amit én használok, apa meg egyből kiszúrná hogy más illatom van, de szívesen megmosom Dexter hátát, ha szeretné. Én szeretném és ezt jelzem is, mikor elmutatom neki, hogy igenis megszeretném tenni. Egy kis tusfürdőt nyomok a markomba és finom, lágy mozdulattal dörgölöm meg a férfi széles vállát és hátát. Milyen puha bőre van. Még egy apró puszit is kap. Végül mikor már eleget időztem a zuhany alatt, óvatos mozdulatokkal léptem ki a szőnyegre és az egyik ott lévő törölközőt kaptam fel, hogy megtöröljem magam. Mennyi az idő? A telefonom? Apa remélem még nem keresett, mert akkor nekünk végünk!!
Hamar áttöröltem magam, a hajamra csavartam a törölközőt. Ha Dexter figyelt, akkor csak jeleltem neki. Egy pillanat. Sietősen lépkedtem át a szobájába és a telefonom után kutattam. Mikor megvolt megkönnyebbültem ültem le az ágyra. Még nem keresett. Akkor ez jót jelent, ugye? Visszatettem a mobilom az ágyra és visszatértem a férfihoz. Elidőztem a testén, a szemein, az arcán, majd odaléptem hozzá, hogy csókot lopjak tőle. Végül visszatértem a szobájába, hogy felöltözzek. Nem akarok lebukni, szóval haza kellene hogy menjek. A gépje még mindig be volt nyomva, szóval oda gépeltem egy sort.  
"Nem szeretnélek elkeseríteni, nagyon imádtam ezt a kis időt, de haza kellene vigyél. Nem szeretnék bajt a fejedre."
Oda fordultam Dex felé egy apró mosollyal, nem akarom megsérteni, de tényleg haza kell mennem, nem tudom apa mikor ér haza a melóból. Őt ismerve... elég kiszámíthatatlan.
A cipőmet is felvettem, amolyan indulásra készen.
Vissza az elejére Go down

Vendég

Vendég

»Szomb. Jan. 30, 2016 5:28 pm Keletkezett az írás



Valamilyen szinten várható volt, hogy vissza fogunk még térni idáig, pláne azután, hogy beinvitáltam egy közös fürdésre. De egek, mennyire élvezetes vele! Biztos nem unatkoznánk, ha egy napra csak úgy bezárkóznánk a házamba, és spontán csinálnánk ezt-azt.
Egy ideig még úgy maradunk, nem engedem, hogy visszatérjen a földre, élvezem, hogy ilyen közel lehetünk egymáshoz. Ki tudja, mikor lesz rá legközelebb lehetőség. Ki kell élvezni minden egyes pillanatot, én is most ugyanezt teszem, ezért tartom magamhoz ilyen közel.
Végül csak jelzek neki, hogy a lábai szorításából engedhet, így nemsoká újra a saját talpain állhat. Még a nyakára azért nyomtam egy gyors csókot, de aztán szabadjára engedtem. Vállat vonok arra, mikor felajánlja, hogy megmossa a hátam. Meg tudom én is azt, de egyetlen helyzetet is kihagyni, hogy érezhessem a puha kezeit? Ki nem hagynám!
Végül pedig be is fejezem a mosakodást, miközben a tekintetem nem veszem le Hope szemeiről. Egyszerűen nem tudom. Nem érdekel, hogy közben csupasz, nem a testébe szerettem bele. Bár mit ne mondjak, elég kellemes plusz.
Még áztatom magam egy néhány percig, ahogy ő elhagyta a helységet, végül a vizet elállítottam, és kiléptem én is a zuhany alól, megtörölve magamat, aztán derekamra tekerve a törülközőt. Épp jöttem ki a fürdőből, mikor újra feltűnt előttem. Magamhoz húztam, ahogy megcsókolt, és jólesően fújtattam az orromon keresztül. Végigsimítok a hátán, és egy ideig nem is engedem el őt. Végül, mivel nem akarom, hogy megfázzon, vagy valami, útjára engedem.
Végül kimért léptekkel haladok vissza a szobámba, és figyelem, ahogy pötyög valamit a gépembe. Ahogy meglátom az üzenetet, amit hagyott, sóhajtok egyet. Kinyomom a képernyőt, aztán nyomok egy puszit a kobakjára, miközben odaölelem még magamhoz őt szorosan.
Aztán én is veszek elő a szekrényemből egy gatyát, majd nemes egyszerűséggel terítem ki a törülközőt száradni, és csak utána veszem fel. Majd nadrág, egy valamiféle ing, azt begombolom olyan fél-háromnegyedig, és már készen is állok az indulásra. Hope-ba karolok, aztán pedig már indulhatunk is.
Lent még felveszem a cipőmet, majd kivezetem őt a házból, és beültetem a kocsiba. Majd elindulok a házuk felé. Amikor csak lehet, a kezem a sebváltó helyett a lábán pihen, és néha-néha rá is pillantok mosolyogva.
Végül ott állok meg, ahol mondja, hogy álljak, és még egy utolsó csókot adok neki búcsúzásképpen. - Vigyázz magadra! - Mondom neki, hogy értse is, aztán adok még egy csókot neki, és már hagyom is, hogy menjen.
Vissza az elejére Go down

Sponsored content


»Today at 11:15 pm Keletkezett az írás



Vissza az elejére Go down
 
Dexter - Hope
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás: