Az orvos kezel, a természet gyógyít.
Ausztrália legjobb kórháza


 

ChatBox
Csicseregnek a madarak






Jelenleg...
Kórházban kószálók
Akik belépve vannak

Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég :: 1 Bot

nincsen

A legtöbb felhasználó (55 fő) Kedd. Szept. 27, 2016 8:03 pm-kor volt itt.


Share | 
 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

Vendég

Vendég

»Pént. Aug. 07, 2015 1:19 pm Keletkezett az írás



Nyár van. Ilyenkor minden velem egykorú srác bulizik meg strandra jár meg ilyenek, én meg az itteni kórházban dolgozok diákmelóba. Egyáltalán nem zavar, hogy bulizok meg ilyenek. Felnőtt ként is itt szeretnék dolgozni, szóval hátha sikerül összeismerkednem a főbb orvosokkal, hogy könnyebben felvegyenek majd. Igaz, hogy szinte semmi köze annak, amit most csinálok, ahhoz amit majd szeretnék. Jelenleg takarítok, betegeket tologatok és vizet osztogatok a várakozóknak. Épp most is vizet osztogatok az első emeleten. A vállamra van akasztva egy kisebb hűtőtáska, ami tele van kis üveges ásványvizekkel. Sok öreg van, akik gyakran leállnak velem beszélgetni. Más tini fiúkat biztosan zavarna, de én még örülök is ennek, hisz nagyon kedvesek azok az emberek és rengeteget átéltek már, szóval okosak is és jó dolgokat mondanak, amiket jó megfogadni. Most is épp egy öreg bácsi mesél a háborúról, amiben részt vett. Nagyon érdekes élete volt és hallgatnám tovább, de megpillantom Lanát, ahogy bejön a bejárati ajtón. Odasietek hozzá és elhatározom, hogy most komoly leszek és nem szívatni fogom, mert a múltkor is nagyon megbánthattam szegényt. Megállok előtte és előveszem a bocsánat kérő pofimat.
- Szia Lana, nagyon sajnálom, amit a múltkor mondtam. - Leveszem a vállamról a hűtőtűsáskát, mert már nagyon nehéz. Igazából lehet, hogy azért vettem le, mert most egy ölelést szeretnék Lanától.
Vissza az elejére Go down

Vendég

Vendég

»Pént. Aug. 07, 2015 1:39 pm Keletkezett az írás



Mike && Lana

Ez annyira jó... Ha nem anyához jövök, akkor a húgomat látogatom meg, és nem, nem azzal van a bajom, hogy a legtöbb időmet a kórházba töltöm, tényleg nem, mert szükségük van rám, vagy inkább nekem arra, hogy lássam őket, de nem ezzel van a baj. Hanem azzal, hogy nem elég, hogy az anyámat nélkülöznöm kell otthon, most már az egyetlen húgomat is, nincs kivel beszélnem, nincs kinek puffogjak, de a legrosszabb az egészben, hogy tudom, hogy nincsenek jól. Nem nyaralnak egy kórteremben, nem azért nem jönnek haza, mert jobb dolguk van itt, nem, erről szó sincs. Én meg... komolyan már csak azt várom, hogy mikor hívnak fel engem azzal, hogy bocs kislány, az apád halálra itta magát, majdnem el is ütötték, szóval itt fekszik bent, hozz be neki pár ruhát. Ő az egyetlen aki még jól van, mert kezdem én is egyre inkább kikészülve érezni magam, legyengülve, és folytathatnám ezt a csodálatos sort, egészen addig, hogy a tegnapi edzésen elájultam. A fene sem tudta, hogy egy croissant nem lesz elé egész napra. Kezdek olyan lenni, mint a húgom, hogy nem eszek, csak én nem magam miatt. Áh mindegy. Már minden vágyam az, hogy megnézhessem mindkettőt magamnak, így amíg elém nem kerül Mike észre sem veszem. Szuper, már csak ez hiányzott.
- Szia. Felejtsük el, én is csúnyán viselkedtem. - igen, ebben benne van a sürgetés, hogy csak le akarom rázni, de komolyan is gondolom, azonnal belekötöttem, pedig igazából semmit sem tett. - Egyébként... te mit keresel itt? - meglepett tekintetemmel találhatja szemben magát, mert nagyon ne örülök ennek, hogyha mindig itt lesz mikor jövök, el kell mondanom neki, hogy mi van. Szörnyű.


A hozzászólást Lana Mallon összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Aug. 10, 2015 1:05 pm-kor.
Vissza az elejére Go down

Vendég

Vendég

»Pént. Aug. 07, 2015 3:07 pm Keletkezett az írás



Úgy látom le akar rázni, de remélem én látom rosszul. Az ölelés elmarad, szóval visszaveszem a vállamra a táskát. Lehet, hogy sose fog megölelni és én azt nem akarom. Lassan ideje lenne elmondanom neki az igazat.
- Itt dolgozok egész nyáron. És te? - Mondom miközben a hűtőtáskára nézek.
-Nincs kedved meginni valamit a büfében? - Kérdem és remélem beleegyezik. Ezt már első randinak számítanám. Vagyis nem tudom, hogy annak számítana-e, hisz sose voltam randin. Leszámítva azt mikor Max rendezett nekem egy vakrandit. Ha beleegyezik, akkor elsétálok vele oda. Ott az egyik asztalhoz lerakom a táskám és leülök.
-Majd én rendelek, mert nekem ingyen van. - Na, ezért is nagyon szeretem ezt a melót. Amint meglát a pincér már készíti is a kedvenc gyerek fagyiskelyhem. Lehet kissé gyereked, de imádom. Lanának is ilyet hoznak ki. Lehetetlen, hogy ne ízlene neki, hisz ezt minden gyerek imádja.
- Figyelj Lana....ugye tudod, hogy a sok szívatás ellenére kedvellek. - Remélem ebből csak annyit szűr le, hogy barátilag kedvelem, de igazából jobban kedvelem, mint egy barátot.
Vissza az elejére Go down

Vendég

Vendég

»Pént. Aug. 07, 2015 3:26 pm Keletkezett az írás



Mike && Lana

Válasza hallatán szívesen rohannék el most egy plasztikai sebészhez, hogy átműttessem magamat, mert ez azt jelenti, hogy nagyjából minden idelátogatásomon találkozni fogok vele, vagy legalábbis az esély meg van rá. Miért utál engem annyira az az alak ott fent?!
- Oh, nem is tudtam. Milyen itt dolgozni a sok beteg és szomorú hozzátartozó között? - igazából szerintem csak udvariasságból kérdezem, de benne van az is, hogy azt akarom, hogy elfelejtse a kérdést, amit feltett. Nem tudom mit tudnék rá mondani, hiszen az igazat nem akarom, hazudni sem áll szándékomban, így semmi esély arra, hogy valami normális válasz bukna ki belőlem.
- Miért is ne... - vonok vállat, annyira nem sietek mondjuk, anya nem tudja, hogy ott vagyok, arról meg nem volt szó, hogy a húgomat is meglátogatom, vagyis neki nem mondtam, lehet zavarnám, vagy ilyenek. Ezért egyezek bele ebbe a dologba, és csak leülök a büfében valahova.
- Oh, rendben. - egy gyenge mosolyt megeresztek, nem jó a hangulatom, de nem akarom megint rajta levezetni, a sértődés nem szokásom.
- Az igazat megvallva én is, unalmas lenne, hogy nincs kin levezetni a fölös energiáimat. - igen, kap egy mosolyt, de most egy rendes mosolyt kap, megérdemli, egészen rendes jelenleg, nem tudom, hogy ebből mikor lesz vita, illetve mikor nem, de most még egész jó a helyzet.


A hozzászólást Lana Mallon összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Aug. 10, 2015 1:06 pm-kor.
Vissza az elejére Go down

Vendég

Vendég

»Vas. Aug. 09, 2015 4:47 pm Keletkezett az írás



Tereli a témát? Valamit titkolhat. Na mind egy nem fogom magamra haragítani, azzal hogy kérdezősködök. Ha nem akarja nem mondja el.
- Hát sokan azt mondják, hogy nagyon lehangoló, de én vidám srác vagyok, szóval ennyi nem fog ki rajtam, sőt ahelyett, hogy én is szomorkodnék inkább próbálom felvidítani őket. - Nem szeretem, ha mások szomorúak. Olyankor én megpróbálom felvidítani őket. Gyakran sütök el vicceket meg sokat beszélgetek az emberekkel és már el is száll a nagy szomorúság. Beleegyezik a büfés dologba. Remélem nem csak én gondolom randinak. Bár lehet nekem sem kéne annak vennem, hisz azért egy randi romantikusabb, meg hivatalosabb. Majd valamikor hivatalosan is elhívom...ha lesz elég bátorságom hozzá. A hangján úgy hallom, hogy nincs jó hangulata. Lehet, hogy inkább hagynom kéne most?
- Legalább szavakkal is le tudod vezetni a fölösleges energiád és nem kell verekedned hozzá. De ha még is úgy akarod kiadni az energiád akkor nyugodtan boxolj a karomba....úgy is kibírnám. - Nevetve kacsintok rá. Ez már számíthat flörtnek vagy minek? Jaj olyan béna vagyok az ilyenekben. Lassan eszegetem a fagyimat és közben többször is Lanára nézek. Nem bírom ki, hogy ne kérdezzek rá.
- Na de akkor te, miért is vagy itt? -
Vissza az elejére Go down

Vendég

Vendég

»Vas. Aug. 09, 2015 5:12 pm Keletkezett az írás



Mike && Lana

Gondolom neki is feltűnt, hogy kerülöm ezt a témát, de az már nem nagyon érdekel, hogy mit gondol erről. Nem akarom elmondani, neki sem, pedig úgy érzem megtehetném, nem élne vissza vele, de... nem megy. Nem akarom, hogy bárki is gyengének lásson, főleg ő nem, mindig erősnek mutatom magam, legyen szó róla, vagy valaki másról, ezt most nem rombolhatom le.
- Akkor jó dolguk van itt az embereknek, legalábbis, ha sikerül felvidítani őket. - azt hiszem most először kap tőlem egy normális mosolyt, nem olyat, aki mögött hátsószándék van, vagy szarkazmus, esetlen lenézés. Komolyan rámosolygok, mert aranyos tőle, amit itt csinál, ettől függetlenül én elzavarnám őt, ha odajönne hozzám, hogy majd ő felvidít. Tényleg nem azért mert ő, ő, hanem azért, mert biztosan elsírnám magam. Most először sajnálom, hogy mindig olyan gonosz vagyok vele, amikor ő sosem bántott. Tudom miért teszem ezt, de sosem mondanám el.
- Nem foglak bántani butus. Elég, hogy szavakkal megteszem néha, pedig azt sem kellene. - hát azt hiszem egészen magam alatt vagyok, hogyha már ilyeneket mondok, na meg a fagyit is eszem, mintha  ez lenne a legjobb ebben a pillanatban, pedig nem.
- Itt van az anyám, meg a húgom is. - most jön a többi kérdés, tudom, de muszáj elmondanom, sokat fogunk itt találkozni, meg nyomja ez a lelkem. Inkább neki beszélek, mint egy pszichomókusnak.
Vissza az elejére Go down

Vendég

Vendég

»Kedd. Aug. 11, 2015 2:51 pm Keletkezett az írás



- Legtöbbször sikerül is. - Mondom mosolyogva és kihúzom magam, mint aki büszke magára. És tényleg büszke vagyok magamra, csak nem mondom ki hivatalosan. Olyan mintha most tényleg őszintén mosolyogna. Talán így is van. Örülök, hogy meg mosolyogtattam.
- Ohh kemény gyerek vagyok, kibírom mindkettőt. - Rákacsintok mosolyogva. Tényleg kibírom és nem zavar...tőle nem. Elárulja, hogy miért van itt. Na jó, most már értem, miért nem akarta elmondani. A hangsúlyából ítélve biztos nem jó dolog miatt vannak bent a családtagjai. Nem kérdezősködök tovább, hanem felállok a székből, odamegyek hozzá és megölelem.
- Figyi, ha bármiben tudok segíteni, majd szólj. - Súgom barátságosan a fülébe és, ha még nem akar elengedni akkor ölelem tovább, majd visszaülök és folytatom az evést.
- Elkísérjelek hozzájuk? - Kérdem, amint befejeztem az evést. Legalább addig is együtt lennénk.
Vissza az elejére Go down

Vendég

Vendég

»Kedd. Aug. 11, 2015 3:38 pm Keletkezett az írás



Mike && Lana

- Ebben én nem is kételkedtem. - mosolygok megint rendesen, tudom, hogy ehhez nagyon ért, a felvidításan mindig is nagyon jó volt. Az én kedvemet is mindig feltudja dobni pillanatok alatt, lehet, hogy azt mutatom, hogy az agyamra negy, de az igazság az, hogy boldoggá tesz azzal, hogy nem hagy magamra. Csak nehezen fogom magam vissza, hogy ne nevessek fel azon, ahogy kihúzza magát. Nagyon aranyos. Jézusom... mi?! Nem, nem aranyos, idegesítő az agyamra negy, egyáltalán nem aranyos. Nem, nagyon nm lehet aranyos, az is elég, hog rende mosolyokat kapott tőlem, bőven elég az is. Igen.
- Tudom, hogy kibírod, de már én érzem rosszul magam, hogy ennyit szemétkedek veled. - mondom neki teljesen komolyan, nagyon rosszul érzem magam már néha, de sosm adok neki hangot. Most rossz helyzet, csak azért teszm meg, és ez az oka annak is, hogy elmondom azt is, hogy itt miért vagyok. Részleteket nem mondok, pedig kellene, de nem megy, ezt is nehéz volt elmondani. Nem akarom, hogy sajnáljon, vagy őket sajnálja, azzal gyengénk látna, és igaz is lenn. Most gyenge vagyok, ezért sem tolom el, vag pofozom meg mikor megölel. Kicsit meglep az igaz, de én mégis úgy ölelem magamhoz, mitha az életem múlna most ezen. Illata felkúszik az orromba és lehunyt szemekkel veszek el az érzésben.
- Rendben, ha lesz valami szólok, köszönöm. - talán ezt is most először mondom neki, de így van, hallania kell. Valahogy sokat jelent, hogy attól függetlenül, hogy milyen vagyok vele ő most is itt ölel engem, én pedig nehezen engedem csak el. Menthetetlen a helyzetem, ez már teljesen biztos, ezek után nagyon nehêz lesz utálni és szemétkedni vele, d leleplezni nem akarom magam, semmiben sem vagyok biztos.
- Elkísérhetsz, előbb anyámhoz kellene mennem, úgyse tudja, hogy ott vagyok vagy sem. - vonok vállat, amikor megint velem szemben foglal helyet és csak tologatom egy kicsit a fagyimat, de az agyfagyás, most nem hangzik rosszul, így inkább eszem tovább, hátha.
Vissza az elejére Go down

Sponsored content


»Today at 4:53 am Keletkezett az írás



Vissza az elejére Go down
 
Lana & Mike
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás: