Az orvos kezel, a természet gyógyít.
Ausztrália legjobb kórháza


 

ChatBox
Csicseregnek a madarak






Jelenleg...
Kórházban kószálók
Akik belépve vannak

Jelenleg 15 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 15 vendég :: 2 Bots

Nincs

A legtöbb felhasználó (67 fő) Csüt. Júl. 20, 2017 3:37 am-kor volt itt.

Hónap nyertesei
Hat nyertesünk..


Megosztás
 
Daniel & Cloe - A feszültség a tetőfokára hág
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

Cloe Ackermann

Páciens
Cloe Ackermann
▪▪ Hozzászólások száma :
73
▪▪ Hírnév :
0
▪▪ Megjöttem :
2016. Oct. 28.
▪▪ Korom :
25
▪▪ Tartózkodási hely :
Sidney

Daniel & Cloe - A feszültség a tetőfokára hág Empty
»Szer. Jún. 14, 2017 10:10 am Keletkezett az írás



*Hány hete is vagyok itthon már? Nem is tudom pontosan. De igyekszek belerázódni abba az új életformába. Meg kellett tanulnom úgymond házi asszonynak lenni, ami nem volt könnyű egyik napról a másikra. Közben pedig kerestem a lehetőségeket, hogy mit dolgozhatnék, hogy ki tudjam fizetni a zeneakadémia tandíját. Mert ebből nem engedek, nagy álmom, hogy végigcsináljam é a szüleim is támogattak benne mindig. Tartozok nekik ennyivel, hogy véghez viszem az álmom. Azt viszont nem vártam el, hogy ő tartson el és fizessen mindent, meg hosszú távon nem is megoldás az.
Ma is elment dolgozni szépen Daniel, én meg a kórházba az orvosomhoz kezelésre. No meg ha már ottjártam, akkor benézem Oliverhez is, hogy mi van vele. Haragudtam Oliverre, amiért nem vigyázott magára, de csak féltésből jött ez a méreg. Ha ő nem lett volna, akkor nem éltem volna túl a kórházat és most meg ő nyomja a betegágyat...hihetetlen. Mindent tudott velem kapcsolatban, de most egyelőre még neki sem mondtam el az aggodalmam. Mielőtt kérdezősködni kezdhetett volna, hogy miért vagyok hallgatag, gyorsan elköszöntem, hogy mennem kell.
Otthon először csak leültem a konyhapulthoz kávét inni, miközben nézegettem a gyűrűt az ujjamon. Szeretem Danny-t (ahogy én szólítom magamban), de egy gyerek...nem, még határozottan nem voltam felkészülve rá. Még én is szinte az vagyok. És nincsenek már szüleim, akikhez menekülhetnék a kételyeimmel. Valószínűleg akkor nem is kéne most ezen rágódnom, ha még élnének. Most viszont egyfolytában kattogott az agyam még főzés közben is utána is, ahogy a szobámba mentem. Most túl feszült voltam ahhoz, hogy új zenét szerezzek, inkább csak letelepedtem abba a nagy fotelomba, amihez ragaszkodtam. A régi házunkból elég sok mindent elhoztam, kellenek az emlékek. Felhúztam a lábaimat magam alá és egyre csak azon kattogott az agyam, hogy mi legyen vagy mi lesz....
Megadtam azt hiszem Danialnek, amire szüksége van. Igaz, az elején nagyon nehéz dolga volt. Nem azért, mert nem akartam, hanem csak ugye ott voltak a hegek a testemen. Én ugyan nagyjából már elfogadtam őket, de nem akartam, hogy Daniel esetleg megundorodjon tőlem vagy valami. Elmondtam neki, hogy én még nem szeretnék gyereket. Előbb az esküvő, aztán szeretnék egy kicsit még belerázódni az új fajta életbe, munkát találni és majd utána. Most viszont...csak néztem a falakon az általam felfestett kottákat és visszagondoltam a pár nappal ezelöttre. Kicsit iszogattunk, nem sokat, de pont annyit, hogy másnap reggel igencsak kétségbeesetten néztem magunk körül az összekuszálódott ágyat, mert nem emlékeztem rá, hogy védekeztünk vagy sem. Erőltettem az agyamat azóta minden nap, de nem emlékeztem. Neki nem mertem felhozni a témát. Ő biztos boldog lenne, de én nem. Ugyan mondták az orvosok, hogy a jövőben lehet nehezebben jön majd össze a gyerek, de mi van, ha máris megtörtént? Őszintén reméltem, hogy az orvosoknak lesz igazuk. Még nagyon nem álltam készen erre a szerepre. Egyre jobban és jobban lovaltam bele magam az idegességbe.*
Vissza az elejére Go down

Daniel Cross

Egyéb egészségügyis
Daniel Cross
▪▪ Hozzászólások száma :
21
▪▪ Hírnév :
0
▪▪ Megjöttem :
2016. Dec. 05.

Daniel & Cloe - A feszültség a tetőfokára hág Empty
»Hétf. Jún. 19, 2017 10:54 pm Keletkezett az írás



*Úgy néz ki az élet kezd normálissá válni, Cloe berendezkedett a szobájába, a rózsaszín csíkért sem harapta le a fejem és már kifestette a falakat. Igyekszem visszafogott lenni, nekem is új ez a helyzet, eddig egy barátnőm sem lakott velem. Ez egy fix első és utolsó alkalom, remélem. Hetek óta velem van, figyelem minden mozdulatát és nem próbálok meg nyomulni, pedig aztán... A múltkor kicsit elszaladt velünk ló. Azóta pedig a fellegekben járok, mint akit kicseréltek. A srácok a melóhelyen meg is jegyezték, hogy tutira kerek lett a világom. Váll rándítva ugyan elintéztem, de hát na, nem lehet minden kérdést kikerülni. Így van ez ma is. Én pedig szem forgatva igyekszem "menekülni" a kérdő szempárok elől. Aztán ez a nap is vészesen a végéhez közeledik én pedig már az ezüst Infiniti Q60 Concept kulcsát lengetem a kezemben, csak be kell pattannom és go home. Ám ekkor sürgős riasztás egy kismamához, akinek már tolófájásai vannak. Túl szép volt hogy igaz legyen, a váltás még sehol. A kulcs cserélődik a kezemben és már a volán mögött ülök, hogy szirénázva kirobogjunk az utcákra. Ezt úgy utálom... Míg a mentő orvosok besegítik a hölgyet az autóba lóhalálában dobok egy smst Cloenak, hogy kicsit késni fogok, majd irány a kórház. A babócának viszont nincs szerencséje, a szolgálati telefonon már be is szólok, hogy készítsék az újszülött inkubátort, perceken belül ott vagyunk, a kicsi is és az anyuka is jól vannak, csak a kórházba vezető úton már érdekes lett a világ és a tökmag ki is bújt. Vigyorgok a volán mögött mint egy tökfej és a szirénát le sem kapcsolva hajtok fel a mentő bejárathoz, már várják az új jövevényt és az ifjú anyukát is. Szép volt fiúk, jól megizzadtatok, majd egy sör belefér ez után. Az állomásra visszaérve átveszik a műszakot én pedig rohanhatok haza. A kocsiban már hívom is Cloe-t, hogy úton vagyok. Nem lakunk messze, de én még berohanok a közeli cukrászdába egy kis fekete erdő tortáért, meg fagyiért. A kocsit szinte le sem állítom a garázsban már rohanok is fel a lakásba, hogy mielőbb karomba zárhassam az én menyasszonyom.*
-Baby! Megjöttem.*kiáltok fel az emeletre, miközben a konyhában lerakom a csomagom, majd ha nem jelenik meg az én szépségem, elindulok fölfelé.*
Vissza az elejére Go down

Cloe Ackermann

Páciens
Cloe Ackermann
▪▪ Hozzászólások száma :
73
▪▪ Hírnév :
0
▪▪ Megjöttem :
2016. Oct. 28.
▪▪ Korom :
25
▪▪ Tartózkodási hely :
Sidney

Daniel & Cloe - A feszültség a tetőfokára hág Empty
»Kedd Jún. 20, 2017 3:09 pm Keletkezett az írás



*Amíg egyedül vagyok itthon, van bőven lehetőségem a gondolkodásra, ami nem biztos, hogy jó. Egyrészről itt van, ami nyomaszt, hogy vajon védekeztünk-e vagy sem... Nagyon nem akartam gyereket én még, szinte pánikoltam tőle. Tudom, hogy ha ez kiderül, akkor lesz egy szóváltásunk. Még pedig azért, mert róla tudom, hogy örülne babának. Na de én még csak 18 évesen egy kamasznak érzem magam. Még saját magamat is nehezen látom el sokszor, nemhogy egy gyereket! És mit csinálnék, ha terhes lennék? Hát... ez egy nagyon jó ötlet...
Sokat gondolkodtam azon is, hogy Danielnek honnan van pénze arra a flancos autójára vagy éppen erre az új házra. Valahogy nehezen akartam elhinni, hogy mindösszesen a mentős állásából erre futotta. Meg ugye minket is ő tart el egy fizetésből, amíg nem tudok dolgozni. Erre is kíváncsi lennék hogyan csinálja, de nem szeretnék veszekedést... Bár talán nem is lenne veszekedés, hisz jogos lehetne az érdeklődésem, ha már vele élek egy fedél alatt.
Szokásosan készítettem neki vacsorát, ahogy mindig. Nem vagyok nagy konyhatündér még, de igyekszek. Ugyan szólt, hogy késik, de könnyebb megmelegíteni addigra és így is tettem, amikor szólt, hogy jön. De utána visszagubóztam a szobámba, a fotelomba. Már az autója hangját is hallottam, amikor leparkolt. Előre tudom, hogy nem lesz egy könnyű este, mert fel fog tűnni neki, hogy nem vagyok éppenséggel a legjobb formámban. A hangjára feltápászkodtam a fotelomból, de addigra már jött felfelé a lépcsőn és szinte a szobám ajtajában futottam bele.*
-Szia! *Öltöttem magamra szokásos mosolyom, hogy megpróbáljam elfedni a feszültségemet.* -Van vacsora a konyhában, gyere! *Máris a tárgyra tértem mielőtt jöhetnének a kellemetlen kérdések. Szeretem őt nagyon is, így nem akarok vele veszekedni, ha nem muszáj. Előbb szeretném kivárni, hogy megtörtént-e az, amit egyáltalán nem akarok vagy sem.  Persze itthon mindig a nyomomban van és árgus szemekkel figyel, mintha még mindig bármikor összeeshetnék. Nem mondom, akadnak olyan napok, amikor egy felmosás után is képes lennék elájulni, de hát ez van, ezt kell elfogadni.
Megfogtam a kezét és próbáltam a konyha felé invitálni lefelé, vissza a lépcsőn. Reméltem, hogy éhes és húzhatom a beszélgetést, amíg csak lehet.*
Vissza az elejére Go down

Daniel Cross

Egyéb egészségügyis
Daniel Cross
▪▪ Hozzászólások száma :
21
▪▪ Hírnév :
0
▪▪ Megjöttem :
2016. Dec. 05.

Daniel & Cloe - A feszültség a tetőfokára hág Empty
»Szomb. Jún. 24, 2017 11:08 pm Keletkezett az írás



*A szobája ajtajában futunk egymásnak, csibész mosolyom az arcomra kúszik és hajolnék hozzá hogy megcsókoljam, de erre kinyílik a szája, mintha semmit sem akarna, csak menekülni. Szemöldököm a magasba kúszik és gépiesen magam elé engedem, még köszönni is elfelejtek. Mikor megfogja a kezem kicsit megszorítom az övét, hátha hátra néz és akkor megkérdezhetem, hogy mi van, de csak a konyhában állunk meg.*
-Hoztam tortát és fagyit.*jegyzem meg fásultan, majd a hűtőhöz lépek. Kiveszek egy pohár pudingot és az asztalhoz ülök, onnan figyelem Cloe-t. Túl furcsa és egyáltalán nem tetszik ez nekem.*
-Na ülj csak ide és beszélgessünk kicsit, rendben?!*hangom egy árnyalatnyival komorabb csak, de érezhető, hogy nem várok most ellenvetést. Elveszem az asztalra készített kanalat, majd tüntetően a mellettem lévő székre mutatok.*
-Halljam kisasszony mi a problémája? Vagy esetleg kérdésed, vagy bármi más... Szeretnék a vacsora és az este előtt túl lenni rajta, mert holnap sem lesz egy kedves napom.*fogok bele miközben egy kanál pudingot juttatok az amúgy is csont üres gyomromba. Korog is rendesen, de hamarosan elintézem és csendben lesz. Csak Cloe furcsa viselkedése előnyt élvez, meg hát na, Ő az én életem. Szóval mindenhogyan ő az első. Két sejtésem van mi lehet a gond... Hogy mi történt múltkor, vagy hogy miből van meg mindenünk. Na most ebből a második a kínos téma, szóval remélem az első nyomja a lelkét, mert azon hamar túl leszünk. Bár ha meggondolom, Ő igazán nem fog túllépni csak úgy a témán, az sem biztos hogy nem basz le egyből amiért nem figyeltem.... De... Annyira jó lenne ha család lennénk. Kicsit még jobban ki tudnám húzni a kis gödréből és akkor már új értelme lenne az életének és hamarabb gyógyulna. Már csak heti kétszer jár be a kórházba a főorvos meg van vele elégedve. De most olyan szomorú és tanácstalan.... Öntudatlanul fogom meg a kezét és már csak azt veszem észre, hogy dőlnek belőlem a szavak.*
-Sajnálom, kérlek ne haragudj rám. Aznap éjjel teljesen megrészegítettél. Azt gondoltam neked is jó volt. Remek anya leszel, én tudom Cloe....*legszívesebben elbőgném magam, de csak kedves arcát nézem és várom hogy végre minden feszültsége a felszínre törjön.*
Vissza az elejére Go down

Cloe Ackermann

Páciens
Cloe Ackermann
▪▪ Hozzászólások száma :
73
▪▪ Hírnév :
0
▪▪ Megjöttem :
2016. Oct. 28.
▪▪ Korom :
25
▪▪ Tartózkodási hely :
Sidney

Daniel & Cloe - A feszültség a tetőfokára hág Empty
»Vas. Jún. 25, 2017 6:00 pm Keletkezett az írás



*Még egy hosszú munkával töltött nap után is olyan fájdalmasan jóképűen állt előttem. Most mégsem tudtam visszamosolyogni olyan szívből jövően. Hogy megcsókoljam...az most végképp nem ment. Éreztem, hogy lefelé menet megszorítja a kezem, de nem álltam meg. Még kell pár pillanat, hogy összeszedjem magam lélekben.*
-Az jó lesz, megesszük majd vacsi után. *Próbáltam természetes lenni, már amennyire ment. Bár valószínűleg már az is szemet szúrt neki, hogy csókot sem adtam neki, ahogy szoktam, amikor esténként hazaér. Csak néztem, ahogy a vacsora helyett a hűtőből vesz ki pudingot.
És akkor megjött, amitől rég tartottam. Sóhajtva ültem le mellé és csak néztem őt. Nem tudtam mit mondhatnék vagy egyáltalán azt, hogy miként is kezdjek bele. Nem, nem akarok kiabálni, de nem érti. Ő idősebb nálam és persze, hogy családot akar...de akkor miért egy kamasszal kezdett kapcsolatba pár éve... Szeretem, de erre nem állok még készen. Meg aztán én testem, csak van kis beleszólásom, hogy mikor szeretnék gyereket. 18 évesen sanszos, hogy ő sem akart volna gyereket.
Egy ideig csak néztem és próbáltam eldönteni hogyan kezdjek bele. És amikor kimondta hogy olyan jó volt meg hogy jó anya lennék, akkor elpattant bennem a cérna.* -Szóval jól sejtettem! A francba is Daniel! Mit gondoltál? Hogy majd egy kis alkohol megteszi a hatását? Megtette, mert nem emlékeztem. Most viszont kezdem azt hinni, hogy nem véletlenül történt. *Ahogy az imént leültem, úgy most felpattantam és járkálni kezdtem.*
-Most jöttem csak ki a kórházból! Még egy felmosás is nehezemre esik fulladás nélkül! Akkor mi lenne, ha gyerek után futkosnék? Szerinted 18 évesen nekem azt a vágyam, hogy gyerekem legyen? Hát nem! Nem akarok gyereket! Most még biztos nem! De te ezt tudtad jól! *Kész, most már teljesen elvesztettem a fejem. De muszáj volt ennek megtörténni, vagy ki tudja mi lett volna abból, hogy csak gyűlik bennem a feszültség. Éreztem, hogy közben már a könnyeim is eleredtek, győztem törölgetni őket.* -Gyűlölöm, hogy titkolózol előttem! Azt hiszed nem tűnnek fel dolgok? Hát nem vagyok vak! *Ha lúd, akkor legyen kövér. Jobb, ha most tisztázunk minden kérdést. Azt hiszem van némi jogom ahhoz, hogy tudjam, miből van ennyi pénze Daniel-nek, mert azt erősen kétlem, hogy ennyire jól megfizetik a mentősöket.
Kész, nem tudtam tovább itt maradni. Éreztem, hogy ha tovább itt maradok, akkor összeroppanok. De hova is mehetnék? Nincs semmim. Oliver kórházban, hozzá nem mehetek este már. Más meneküli útvonal nem maradt. Már sírva szaladtam az emeletre, a szobámba. Visszagubóztam a fotelomba. Felhúztam a térdeim és lehajtott fejjel engedtem utat most már a könnyeimnek.*
Vissza az elejére Go down

Daniel Cross

Egyéb egészségügyis
Daniel Cross
▪▪ Hozzászólások száma :
21
▪▪ Hírnév :
0
▪▪ Megjöttem :
2016. Dec. 05.

Daniel & Cloe - A feszültség a tetőfokára hág Empty
»Vas. Jún. 25, 2017 11:10 pm Keletkezett az írás



*Uhh, ez keményen szíven szúrt pedig nem vagyok egy picsogós pasi. Csak tekintetemmel követem ahogy ő az emeletre suhan, még azért csak betermelem a pudingot, el tudnék már ájulni, de végül már a lépcsőket hódítom újfent. Dráma, dráma, dráma... Erre nem fizettem be!Ezzel a gondolat menettel nyitok be Cloe szobájába, természetesen kopogás után. A foteljában kuporog és sír. Mély levegőt veszek és mellé lépek, hogy aztán leguggolva az ölembe húzzam.*
-Teljesen jogos amit mondasz. De én bízom benned, a döntéseidben egyaránt.*suttogom a fülébe és lassan felállok vele, majd elindulok kifelé a szobából a fürdő felé. A kádba engedem a lehető legforróbb vizet, majd leteszem a lányt.*
-A döntés a tiéd.*motyogom száj elhúzva, majd kilépek a fürdőből és a konyhába indulok. Az ételtől elment a kedvem is. Ha kilubickolja magát abban a forró vízben lehet még műtétre sem kell mennie... Alig egy-két hetes lehet, ha megfogant. A telefonom kijelzőjére pillantok, a srácok a közeli kocsmában bandáznak, engem is várnak, én viszont maradok, egyenlőre. Tudnom kell hogy döntött Cloe. Fejemben azok a mondatok pattognak amiket utoljára kimondott. Igen, sajnos ezzel számolhattam volna. Ha elmondom kitér a hitéből, ha hazudok örökre itt hagy... Nincs még felkészülve arra, hogy megtudja, nem voltam én mindig túl jó gyerek... És mikor a szülei halálakor elhordott mindennek rendesen vissza is csúsztam a gödörbe, pedig pont a vele való ismeretség rángatott ki onnan. Fejemet az asztal lapjának koppantom, majd kezeim mögé rejtem az arcom. Hát mit tegyek még hogy jó legyen?! Amúgy is nem direkt itattam le... Sőt a mennyiségre és az erősségre is figyeltem... Tök jó bűnbak lettem... Isten sem mossa már le rólam. Már tíz perce hogy lejöttem, nem bírom tovább, visszarobogok az emeletre és megállok a fürdő előtt. Halkan kopogtatok, majd meg is szólalok.*
*Bejöhetek?*hangom olyan halk hogy félő Cloe meg sem hallotta.*
Vissza az elejére Go down

Cloe Ackermann

Páciens
Cloe Ackermann
▪▪ Hozzászólások száma :
73
▪▪ Hírnév :
0
▪▪ Megjöttem :
2016. Oct. 28.
▪▪ Korom :
25
▪▪ Tartózkodási hely :
Sidney

Daniel & Cloe - A feszültség a tetőfokára hág Empty
»Hétf. Jún. 26, 2017 11:02 am Keletkezett az írás



*Tudom, hogy kemény voltam vele, de mennyivel lett volna jobb, hacsak udvariaskodunk egymással és a feszültség tönkre tenné a kapcsolatunk. Vagy azt hitte, hogy majd csak így túl leszek ezen az egészen? Hogy elfelejtem a történteket? Nem tudom. Lehet nem ez volt a terv, hogy így rázúdítok, de megtörtént, csak úgy ömlöttek a szavak. Utána pedig egyszerűen menekülnöm kellett.
Aztán arra eszméltem, hogy az ölébe húz. Sóhajtva döntöttem a fejemet a mellkasának, mert akármi is van most köztünk, akkor is szeretem a közelségét. Őszintén megvallva, most csak erre lenne szükségem, hogy öleljen és ne engedjen el. De aztán a fürdőben kötünk ki és ha ugyan nem is azonnal, de leesik miért tette ezt. Kétségbeesve álltam a kád mellett még akkor is, amikor kiment. Egyik felem azt mondta, hogy tegyem meg, de a másik felem azt, hogy nem vagyok gyilkos.
Leültem a kád szélére és csak a kezemet lógattam bele a vízbe. Őszintén szólva jól esett volna egy kádfürdő, de nem így. Akármit is mondtam, nem tudom megtenni. Letöröltem a könnyeim és kihúztam azt az átkozott dugót. Magam sem tudok mit akarok igazán, annyira össze vagyok zavarodva. Csak úgy repkedtek a fejemben a kérdések, amikre jó lenne választ kapni, de tudom, hogy a jelenlegi formában nem fog menni. Most mindketten túlságosan zaklatottak vagyunk hozzá, de azt is tudom, hogy ma ennek a végére pontot kell tenni, hogy tovább tudjunk lépni.
Éppen azon gondolkodtam, hogy mit kéne tenni, amikor halk kopogás hallatszott.* -Gyere. *Szóltam ki halkan, de továbbra is ott csücsültem a kád szélén. Csak néztem, ahogy belép és körvonalazódni kezdett bennem valami. Nem tudom mennyire jó terv, de talán beválhat. Lassan keltem fel és léptem oda hozzá, ahogy mindig most is fel kellett néznem rá, hisz majd egy fejjel magasabb nálam.*
-Letusolsz velem? *A pólója szélével kezdtem babrálni zavaromban. Ilyet sem kértem tőle még soha, de talán egy zuhany lenyugtatna mindkettőnket.* -Aztán vacsora mellett beszélgethetnénk. *Nem szeretek veszekedni vele. Mindig olyan harmonikus volt vele a kapcsolatom, de a baleset óta sok minden megváltozott, ami részben az én hibám is, tudom jól. De nem lehet visszaszívni a kimondott szavakat.
Ha nem ellenkezett, akkor lehúztam róla a pólóját és a mellkasára fektettem a tenyerem.* -Én csak...félek. Szeretlek! Csak azt kérem, hogy legyél őszinte velem, rendben? *Egy csókot adtam a mellkasára, pontosan a szíve fölé, aztán újra felnéztem azokba a csodálatos szemekbe.*
Vissza az elejére Go down

Daniel Cross

Egyéb egészségügyis
Daniel Cross
▪▪ Hozzászólások száma :
21
▪▪ Hírnév :
0
▪▪ Megjöttem :
2016. Dec. 05.

Daniel & Cloe - A feszültség a tetőfokára hág Empty
»Csüt. Jún. 29, 2017 1:56 pm Keletkezett az írás



*Cloe beengedett, én mégis félve léptem be hozzá. Felállt és hozzám lépett. Felnézett rám és pólóm szélével kezdett játszani. Elmosolyodtam és bólintottam. Zuhanyozom vele. Levette a pólómat én pedig megnyitottam a csapokat.*
-Ne félj. Én is szeretlek!Amiről tudnod kell fogsz is. Nyugodj meg!*simítok végig az arcán, majd lehámozom a ruháit és beemelem a fürdőkádba és utána léptem.*
-Cloe! Figyelj rám, nem szeretnék veszekedni semmi miatt.*motyogom és tusfürdőt nyomok a kezembe, hogy megmosdassam Cloe-t. Sampont is a hajára, majd ahogy végeztem átadom menyasszonyomnak a lehetőséget. Végül pedig két törölközőt kerítek és magunkra aztán felkapom a lányt és a hálószobánk felé indulok vele. Ott leteszem az ágyra és jómagam a szekrényhez lépek, hogy felöltözzem. Aztán ha Cloe követte a példámat elindulunk újra a konyhába. Kihúzom az egyik széket hogy a lány leülhessen, majd leülök én is.*
-Mi finomat főztél?*kérdezek rá végül.*
Vissza az elejére Go down

Cloe Ackermann

Páciens
Cloe Ackermann
▪▪ Hozzászólások száma :
73
▪▪ Hírnév :
0
▪▪ Megjöttem :
2016. Oct. 28.
▪▪ Korom :
25
▪▪ Tartózkodási hely :
Sidney

Daniel & Cloe - A feszültség a tetőfokára hág Empty
»Csüt. Jún. 29, 2017 8:11 pm Keletkezett az írás



*Féltem, sőt rettegtem attól, hogy mi lesz a jövőben. Nem, nem akartam még gyereket. De hogy megöljem, amikor jóformán éppen hogy csak megfogant talán? Nem, az nem én vagyok. Hogy tudott ilyet feltételezni rólam? Mondjuk a kis kirohanásom után kicsit érthető. De nem akarok vele veszekedni, meg kell tanulnunk egymással higgadtan, felnőttek módjára beszélni.
Az külön jól esett, hogy letusolt velem. Legszívesebben átöleltem volna és egyszerűen hozzábújtam volna csak, de ehelyett inkább lehunyt szemekkel élveztem minden érintését. Utána pedig pontosan ugyanolyan odaadással fürdettem meg őt. Az már csak hab volt a tetején, hogy egyszerűen a mellkasának dőlhettem, ahogy bevitt a hálóba. Ajkamat rágcsálva figyeltem ahogy öltözik, de nem tehetek róla, imádom mustrálni az izmos testét. De mielőtt bármi is történne, muszáj beszélnünk, így gyorsan kapkodtam magamra néhány ruhadarabot
A konyhában leültem a kihúzott székre, de gyorsan fel is pattantam.* -Máris tálalok. Hát nem tudom milyen lett, de papír forma szerint lasagne. *Óvatosan vettem ki a sütőből és tettem az asztalra. Sajnos a konyhaművészet még nem az erősségem, de igyekszek fejlődni a szakácskönyvekből. A tányérokat már akkor kikészítettem, amikor még nem volt itthon, így csak gyorsan tettem mindkettőnknek és visszahuppantam mellé.* -Jó étvágyat! Remélem nem mérgezem meg magunkat vele.
*Ha nem is lesz olyan jó a kaja, de reméltem, hogy tudunk beszélgetni, ha már tele lesz a hasunk. És ahogy megkóstoltam, egész tűrhetőre sikeredett. De legalább magamba feljegyzem, hogy mit kell még beletenni legközelebb kicsit többet vagy kevesebbet.
Aztán ahogy végeztünk, szépen eltettem a mosogatóba a tányérokat és az evőeszközöket. Őt pedig szépen kézen fogtam és húztam a nappaliba. Ott pedig egyszerűen az ölébe kucorodtam. Szeretek így hozzábújni és most nagyon nagy szükségem van a közelségére.* -Szóval...mesélsz nekem arról mit csinálsz a munkán kívül? *Biztos érti mire célzok. Nem kerülhetjük ki ezt a témát most már. Együtt lakunk, szóval azt hiszem nekem is van jogom tudni, hogy miből van ennyi pénze. Mondhatnám, hogy csak belecsücsülök a kényelembe, de én nem az a fajta vagyok. Már azt is tudom miből fogok pénzt keresni, Oliver jó ötletet adott.*
Vissza az elejére Go down

Daniel Cross

Egyéb egészségügyis
Daniel Cross
▪▪ Hozzászólások száma :
21
▪▪ Hírnév :
0
▪▪ Megjöttem :
2016. Dec. 05.

Daniel & Cloe - A feszültség a tetőfokára hág Empty
»Szer. Júl. 05, 2017 1:44 pm Keletkezett az írás



-Azanyja.*reagálok frappánsan vigyorogva ahogy Cloe felpattan, majd figyelem ahogy tálalni kezd. Számomra még mindig olyan kis törékeny. Megrázom a fejem, elhessegetve a gondolatot a baleset helyszíni pillanatáról.*
-Szívem, istenien néz ki! Az illata is csak azt sikítja, hogy "egyél meg, egyél meg!".*affektálok visító hangon és már kezemben van a villa és a kés is. Ám megvárom míg Cloe nekiáll falatozni, csak aztán kezdek bele én is. Ahogy megvacsoráztunk Cloe leszedte az asztalt, majd engem a nappaliba húzott, leültem a kanapéra, ő pedig az ölembe kucorodott. A kérdése hamar felszínre tört, elhúztam a számat, ugyanis ez egy nagyon kényes téma, főleg így most. Mélyet sóhajtottam és egyenesen a szemébe néztem.*
-Úgy gondolom most jön az a rész, hogy ahogy jónak látod...*szerintem tudja mire értettem, ha elmondom, majd eldönti, hogy továbbra is velem marad-e.*
-Nem vagyok az a kiköpött jó fiú, van egy sötét múltam, abból az időből mielőtt megismertelek édesapádon keresztül. Nagyon züllött életet éltem amíg apukád ki nem rángatott belőle. Téged megismerve letettem a drogokat, kezdtem összeszedni magam és sikerült elhagyni a bandát halál nélkül. Aztán a balesetkor mikor mindent a fejemhez vágtál teljesen magam alá zuhantam és újra belementem a piszkos játékokba. Itthon nincs semmi, de árulok drogokat is és más egyéb illegális dolgokat. Ezért van meg mindenünk.*hát most elmondtam, kerek perec nem hazudtam, most pedig várhatom a pofont. A szemem sem rebbent amíg kinyögtem lelkem terheit. Ám a végére láthatóan letört az önbizalmam. Vajon mi lesz most? Velem marad? Elhagy? Felpofoz? Elátkoz? Ezernyi gondolat ment keresztül a fejemen és erre könnyes lett a szemem. Bizonyára nem marad együtt egy dílerrel.*
Vissza az elejére Go down

Cloe Ackermann

Páciens
Cloe Ackermann
▪▪ Hozzászólások száma :
73
▪▪ Hírnév :
0
▪▪ Megjöttem :
2016. Oct. 28.
▪▪ Korom :
25
▪▪ Tartózkodási hely :
Sidney

Daniel & Cloe - A feszültség a tetőfokára hág Empty
»Csüt. Júl. 06, 2017 10:41 am Keletkezett az írás



*Jót mosolyogtam azon hogyan reagált arra, ahogy felpattantam. Tudom, hogy sok időnek kell még eltelnie ahhoz, hogy ne azt a törékeny lányt lássa bennem, aki mindig segítségre szorul. Oké, persze van, amit nem bírok még megcsinálni, de igyekszek olyan lenni, akire számíthat, még akkor is, ha olyan hullámvölgyek vannak, mint a mai is.*
-Dilis vagy. *Nevettem fel, ahogy affektálva adta elő mit is sugall neki a vacsora. Mindig is imádtam az ilyen megnyilvánulásait, mert bármikor fel tudja vele dobni a hangulatot. De azért tetszett, hogy ennyire bizakodó a főző tudományomat illetően. Elégedetten vettem tudomásul, hogy mindent elpusztított a tányérról. Talán akkor nem is lett olyan rossz.
De aztán jött a fekete leves. Megkaptam a választ a kérdéseimre. Csak kuporogtam az ölében, ahogy mindig is szerettem és hallgattam. Hát mit ne mondjak, kicsit letaglózott. Sok mindenre, de erre nem. Viszont megértettem, hogy annak idején apa miért mutatta be nekem. Remélte, hogy én meg tudom menteni önmagától. Így is történt, de aztán pont én lettem az, aki visszalökte a mélybe. Elgondolkodva néztem a könnyes szemeit. Néhány hete még talán kiakadtam volna rajta, de most próbáltam józan fejjel gondolkodni.*
-Szeretlek, ezen nincs mit változtatni. Azért remélem használni, nem használod. Viszont szeretném, ha mostantól bíznál bennem, rendben? Szeretnék segíteni, hogy ismét kilábalj. Jóban és rosszban, emlékszel? Ezt jelképezi... *Emeltem fel a kezem, hogy lássa a gyűrűt, amit nem is olyan rég ő húzott az ujjamra. Igaz, esküvő még nem volt, de a jelkép ugyanaz. Aztán megfogtam a kezét és a hasamra tettem.* -És ha itt bent tényleg egy élet növekszik...akkor rendbe kell hoznunk mindent, mert a legjobbat érdemli. Én élek veled egy lyukban is akár, nem az számít hol vagyunk, de nem szeretnélek ideje korán elveszíteni. *Igen, ezt kell tennem. Segíteni neki. Nem fogom magára hagyni a bajban. De ha tényleg gyerekünk lesz, addigra ezeket mind el kell felejtenie. Támogatni fogom, de a gyerekünk nem születhet így meg.
Mosolyogva simogattam meg az arcát.* -Mit csináljak veled te gazember? *Tettem fel a költői kérdést, de semmi rossz indulat nem volt benne. Odahajoltam hozzá és megkapta azt a csókot, amit elmulasztottam, amikor hazaért. Aztán nyaka köré fontam a karjaim és nem szakítottam meg a csókot, hanem inkább elmélyítettem azt. Szükségünk van most erre mindkettőnknek, hogy érezzük, nincs veszve semmi.*
Vissza az elejére Go down

Daniel Cross

Egyéb egészségügyis
Daniel Cross
▪▪ Hozzászólások száma :
21
▪▪ Hírnév :
0
▪▪ Megjöttem :
2016. Dec. 05.

Daniel & Cloe - A feszültség a tetőfokára hág Empty
»Kedd Júl. 11, 2017 10:39 pm Keletkezett az írás



*Sosem gondoltam volna, hogy Cloe ilyen megértő lesz. Csak pislogtam rá és nem hittem a fülemnek. Köpni nyelni nem tudtam, megráztam a fejem, egyszer és még egyszer. A könnyimet nem tudtam megállítani, mégis mikor Cloe megcsókolt belemosolyogtam a csókba. Majd átkarolom a nyakát és el sem engedem. Végül pedig ahogy megszakadt a csók elengedtem, de csak hogy utána tudjak majd nyúlni. Aztán megköszörültem a torkomat.*
-Sajnálom, nagyon sajnálom.*motyogtam újra és még mindig Cloe pillantását tartottam fogva. Sóhajtottam és felálltam Cloeval együtt és elindultam vele az emeletre. Nem tudom mit tegyek, vagy mit mondjak. Újra megráztam a fejem és mélyet sóhajtottam.*
-Nem is értem, hogy miért maradtál most velem. Nem érdemlem meg.*motyogom ahogy lépésről lépésre feljebb jutunk.*
-Ki tudja milyen lehetek majd. Lehet hogy apának sem leszek jó...*rázom meg a fejem és ahogy a szobája elé érünk megállok és óvatosan leteszem.*
-Nem muszáj velem aludnod.*motyogom és elindulok a saját szobám felé.*
Vissza az elejére Go down

Cloe Ackermann

Páciens
Cloe Ackermann
▪▪ Hozzászólások száma :
73
▪▪ Hírnév :
0
▪▪ Megjöttem :
2016. Oct. 28.
▪▪ Korom :
25
▪▪ Tartózkodási hely :
Sidney

Daniel & Cloe - A feszültség a tetőfokára hág Empty
»Csüt. Júl. 13, 2017 10:52 am Keletkezett az írás



*Megtehettem volna, hogy kiakadok, kiabálok, fenyegetőzök vagy mit tudom én még mit. De ha belegondolok ez részben azt én hibám is. Meg mi változik, ha kiakadok? Maximum az, hogy csak még nagyobb szakadék lesz közöttünk. Így is van elég bajunk, minek tetézni mással is. Úgy gondolom, hogy mindenkinek jobb, ah békésen rendezzük és segítek neki, hogy ismét változtatni tudjon. Direkt nem tettem szóvá a könnyeit, nem akarom zavarba hozni.
Csak néztem azt az igéző szempárt és nem szóltam semmit, hogy annyiszor hajtogatja, hogy bocsánat, hanem egyszerűen csak az arcát simogattam. Meg akarom nyugtatni valahogy, de fogalma sincsen mi lenne a megoldás.
Felnevettem, ahogy felemelt, de szorosan kapaszkodtam, nem mintha valaha is leejtett volna. Valószínűleg nem jelent neki gondot a pillesúlyom, mert hogy még mindig nem sikerült igazán visszahízni.* -Azért maradtam veled, mert szeretlek, te gyagyás! *Mosolyodtam el. Bár meg tudnám valahogy értetni vele, hogy tényleg szeretem. Neki is rá kell jönnie, hogy együtt képesek leszünk mindent megoldani.
Szinte köpni-nyelni nem tudok. Hogy apának nem lenne jó? Hogy külön aludjunk? Mi van? Egy pillanatig szinte tátott szájjal nézem, ahogy elindul a hálószobánk felé. Na nem! Ezt nem hagyom! Néhány gyors lépéssel érem be és kapom el a karját, hogy magam felé fordítsam.* -Többet ne mond azt nekem, hogy aludjak másutt. Különben harapni fogok. *Mosolyodtam el a végére, hogy oldjam a feszültséget.* -Gyere velem most! *Még mindig fogtam a kezét és húztam magammal a hálószobánkba. Nem hagyom, hogy itt bedepizzen nekem, különben is az az én világom.*
-Tudod...valahol azt hallottam, hogy nincs jobb, mint a kibékülős szex... *Mosolyodtam el huncutul és leráncigáltam róla a pólóját. Egyik kezemet mellkasára fektettem a szíve fölé, a másikkal pedig a tarkójánál fogva húztam le magamhoz egy csókra. Még soha nem kezdeményeztem, most is féltem valahol, de nem akarom őt elveszíteni. Át kell lépnünk valahogy a mai dolgokon, hogy tiszta lappal indulhassunk, ha tényleg összejött egy gyerek.*
Vissza az elejére Go down

Daniel Cross

Egyéb egészségügyis
Daniel Cross
▪▪ Hozzászólások száma :
21
▪▪ Hírnév :
0
▪▪ Megjöttem :
2016. Dec. 05.

Daniel & Cloe - A feszültség a tetőfokára hág Empty
»Vas. Aug. 13, 2017 10:09 pm Keletkezett az írás



*Nem tudom mit tegyek Cloe-val. Úton útfélen megbántanám csak. Talán nem volt jó ötlet ez az egész... Oké elmondtam neki, hogy mi van, de nem lehet, hogy csak így átnézzen ez fölött... Ilyen ember nincs a földön. Csak tudnám mitől lettem én ilyen nyuszi?! Sosem voltam az. Most meg egyedül indulok még a szobánkba is. Csakhogy a kis liliomszálam késztet megállásra. Szembe fordulva vele csak nézem tökéletes arcát, az apró düh piros foltot közel az arccsonthoz, ami beszéd közben oda került. Halovány mosoly fut át arcomon, de mikor együtt indulunk tovább a szobába rossz előérzetem támad. Pláne mikor Cloe megszólal. Na neee! Ezt fix hogy nem ő mondta...*
-Cloe, figyelj! Én nem szeretném most... Ne haragudj, de képtelen lennék rá!*motyogom, de magamhoz ölelem. Csak szexelni nem akarok, őt magát bármikor. Csókját viszonoztam és elnyújtottam, közelebb vontam magamhoz, majd úgy ahogy voltunk bedőltem vele az ágyba.*
-Nézzünk meg egy jó filmet a plazmán. Nekem most bőven elég ha csak ölelhetlek.*motyogom a hajába és a távirányítóért nyúlok az éjjeli szekrényre.*
-Menj öltözz csak át, addig választok valamit.*mosolygok rá biztatón és kezébe nyomom a hálóingjét.*
Vissza az elejére Go down

Cloe Ackermann

Páciens
Cloe Ackermann
▪▪ Hozzászólások száma :
73
▪▪ Hírnév :
0
▪▪ Megjöttem :
2016. Oct. 28.
▪▪ Korom :
25
▪▪ Tartózkodási hely :
Sidney

Daniel & Cloe - A feszültség a tetőfokára hág Empty
»Kedd Aug. 15, 2017 3:25 pm Keletkezett az írás



*Vannak problémáink Daniellel, ez nem kérdéses. Itt ez a lehetséges gyerek téma és itt van az, amit bevallott.. az illegális dolgok. Én bízok benne, hogy ő azért nem fogyasztja őket. Nagyon sok minden történt az elmúlt időkben, nem csodálom, hogy alámerült oda, ahonnan előzőleg is kilábalt. Nem ismertem így a múltját, soha nem beszélt erről. De tudom, hogy segítenem kell neki, hogy ismét valahogy ki tudjon ebből szállni. Mert ha tényleg zökkenőmentesen szeretnénk együtt élni, akkor ezeket magunk mögött kel hagyni. Én elmartam magam mellől, amikor szükségem lett volna rá, de én ezzel is szeretnék törleszteni, hogy segítek.
Nem tudom miért fordult ma így magába. Miért gondolta, hogy mindent magam mögött hagyva elmenekülök. Jó, kicsit kiakadtam, de lesz ez még jobb. Ott akart hagyni, ami eléggé kiakasztott. Hogy gondolta ezt? Hát nem tudom.*
-De ugye tudod, hogy ezzel nincs lerendezve? Szeretnék segíteni valahogy. *Oké, elfogadom, ha most nincs kedve hozzá. Bár furcsa. Attól az alkalomtól eltekintve nemigen történt köztünk más. Nehezen tudom elhinni, hogy ő annyival beéri. Nem akarom azt gondolni, hogy valahol máshol keresett vigaszt. Bár azon sem kéne meglepődnöm. Sok mindent kell még helyrehoznunk. Mosolyogva néztem, ahogy a mellkasán támaszkodtam. Nem is sejti mennyire szeretem, még ha időnként nem úgy tűnik.*
-Áruld el nekem! Miért akarsz elküldeni átöltözni? Mintha nem láttál volna még ruha nélkül... *Böktem meg a mellkasát és feltápászkodtam az ágyból. Azért már pár éve együtt vagyunk, párszor.. na jó, többször is látott már ruha nélkül.
Elvettem tőle a pizsimet és én aztán nem mentem sehova, hanem ott átöltöztem. Az itthoni ruháimat szépen letettem a szemközti fotelra, aztán visszatelepedtem az ágyra.*
-Hozzak fel fagyit? *Beugrott, hogy hozott haza. Jó lesz az film nézéshez is. Megnézünk remélhetőleg valami vígjátékot, ami jó kedvre derít mindkettőnket. Egy kis fagyi mellé, kell a boldogság hormon mindkettőnknek azt hiszem. *
Vissza az elejére Go down

Ajánlott tartalom


Daniel & Cloe - A feszültség a tetőfokára hág Empty
» Keletkezett az írás



Vissza az elejére Go down
 
Daniel & Cloe - A feszültség a tetőfokára hág
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Cloe & Daniel - Cloe kórterme
» Dorian & Cloe
» Cloe & Kara
» Abigail & Cloe
» Samantha & Cloe - Kert

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás: