Az orvos kezel, a természet gyógyít.
Ausztrália legjobb kórháza


 

ChatBox
Csicseregnek a madarak






Jelenleg...
Kórházban kószálók
Akik belépve vannak

Jelenleg 19 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 19 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (67 fő) Csüt. Júl. 20, 2017 3:37 am-kor volt itt.

Hónap nyertesei
Hat nyertesünk..


Megosztás
 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

Vendég

Vendég

Titan and Emma Empty
»Csüt. Aug. 13, 2015 11:58 pm Keletkezett az írás




Emma & Titan



Gyakornokként több helyen kell megállnom a helyemet. Nem léptem be még úgy igazán az oroszlán barlangjába, ezért felmerül a kérdés, hogy mégis mitől vagyok ilyen stresszes? Nos, a válasz pofonegyszerű. Ma hagytak először egyedül, pontosabban ma kaptam nagyobb feladatokat. A reggeli vizit után a rezidensünk előállt azzal, hogy mi lenne, ha most egyedül állnánk helyt, különben soha nem fogjuk megtanulni az önállóságot, és ebben a szakmában az is nagyon fontos. Krízis helyzetekben sokszor nekünk kell döntést hozni, aminek akár halálos is lehet a végkimenetele. Montgomery egy köteg kórlapot nyomott a kezembe egy órával ezelőtt, hogy ellenőrizzem a páciensek állapotát. Nagyon vicces, hogy éppen nekem jutott néhány igen érdekes eset. Nagyokat sóhajtok, miközben sorjában haladok teremről teremre. Nem érzem, hogy ma jó passzban lennék, egyszerűen ez egy ilyen nap. Talán nem kellett volna felkelnem?
- Harrington, azonnal jöjjön be. A 24-es terem betege epilepsziás rohamot kapott. – már rohanok is a hónom alatt lévő papírköteggel. Amint beérek le is hajítom az ágy szélére, és felmérem a beteg állapotát.
- Esik a vérnyomása...– sürget a nővér, de nem tudom, mit kellene tennem, szimplán leblokkolok. Az idős néni már egy ideje beteg, ezt a kórlapjából lestem ki még idefele jövet. Újra letekintek rá, és átfutom a szememmel a sorokat, de addigra a nővér már harmadik alkalommal szól, hogy cselekedjek, mert el fogjuk veszíteni a beteget.
- Hívják Montgomeryt, vagy nem tudom… - végül kinyögöm, hogy mi lenne a teendő, de sajnos túl késő.
- Kék kód, hozzák az újraélesztő kocsit. – megrázkódok, és tisztában vagyok vele, hogy ma ágyban kellett volna maradnom.

Órákkal később

Nem vagyok egy agresszív ember, soha nem is voltam, de ma kitört belőlem az állat. A Kivégző ért oda hamarabb, és nem a rezidensem, de már neki is késő volt. Meghalt a beteg, és az én hibám volt. Cselekednem kellett volna, és nem hagyni, elveszni egy életet. Hiába mondogatták a gyakornoktársaim, hogy ez megeshet, sőt Amelia már a héten négy beteget veszített el. Egyszerűen nem bírok megküzdeni azzal a ténnyel, hogy most én okoztam valakinek a halálát. A vég hírnöke lettem. Amit ezután csináltam, na arra nem vagyok büszke.
Édesanyám elvesztése sokkal jobban él bennem, mint hittem volna. Nem voltam hajlandó kimondani a halál időpontját, így vitába keveredtem nem egy felettesemmel, aztán pedig szépen dühömben szétvertem egy széket. Nem szép dolog. Nem tűrtem jól az első akadályt. Talán nem kellene orvosnak lennem, ha már ennyitől kidőlök. Nagyokat sóhajtva hajtom a fejemet az ölembe, mert itt kell ülnöm ezen a szerencsétlen helyen. Pszichomókushoz küldenek, mert nem kezelem jól a helyzetet? Nevetséges, hogy egy semmiség miatt itt kössek ki. Dr. Titan Wallace. A neve is hülyén hangzik, nemhogy kiöntsem neki a lelkemet. Kizárt, hogy bemenjek…
- A doktor úr már várja magát. – negédesen mosolyog rám az asszisztense, aki bekísér hozzá az irodába. Legszívesebben már az ajtóban visszafordulnék, de nem tehetem, mert rám lett parancsolva, hogy minimum egyszer beszélgessek el vele.


MADE BY TORIE ♥


A hozzászólást Emma Harrington összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Aug. 16, 2015 10:06 pm-kor.
Vissza az elejére Go down

Vendég

Vendég

Titan and Emma Empty
»Szomb. Aug. 15, 2015 1:01 pm Keletkezett az írás






Emma & Titan

Is everything alright?




Újabb orvos, aki elvesztette egy betegét. Az egyetlen különbség, hogy a változatosság kedvéért ő még ki is borult, összeveszett a felettesével, aztán meg összetört egy széket. Nagyszerű. Minden bizonnyal rengeteg kedve volt eljönni hozzám, teljesen önszántából jött, mint az összes többi, és nem kell azért aggódnom, hogy nálam is összetör valamit.
Mindenesetre azért vigyáznom kéne a kedvenc irodai bőrszékemre.
Amint jelzek, hogy mindennel végeztem, az asszisztensem kimegy a nőhöz és szól, hogy bejöhet, én pedig felveszem a komoly pszichomókus arcomat, és összekulcsolom a kezeim az asztalon.
- Üdvözlöm - biccentek. - Titan Wallace. Ön Emma, ha jól sejtem. Foglaljon helyet.
Várok már másodpercet, aztán mikor elhelyezkedett, újra megszólalok:
- Úgy hallottam, ma történt egy kisebb incidense. Mondja, hogy érzi magát?
Magam elé húzok egy papírlapot, amire majd a jegyzeteimet írom. A legtöbb esetben nem írok ilyet, de mivel az a helyzet áll fent, hogy nem csak elvesztett egy beteget, de dühében egy széket is összetört, nem árt a felkészültség, mert sosem lehet tudni.





Megjegyzés: rövid:( || Szavak: --


Vissza az elejére Go down

Vendég

Vendég

Titan and Emma Empty
»Vas. Aug. 16, 2015 10:22 pm Keletkezett az írás




Emma & Titan



Nem tudom milyen érzések kavarognak bennem azzal kapcsolatban, hogy felküldtek a pszichológushoz. Nem az első alkalom, hogy egy agyturkászhoz van szerencsém, de most mégis dühít, hogy elmezavarosnak néznek. Nekem nem lehet rossz napom? Minden csakis a szakorvosoknak jár ki? Sóhajtva hajtom le a fejemet, és követem a nőt az irodába, és amikor belépünk a helyiségbe kellemesen csalódok kinézetre a dokiban. Ebben a kórházban még nem futottam össze egyetlen rossz pasival sem, de ami a külsőségeket illeti, a szem néha téved. Bármennyire is megjegyzem a helyes pofikat, tudom, hogy egyesek a pokolra kívánnak, és tudomást sem vesznek rólam, mert egy egyszerű gyakornok vagyok. Értem én ezt a hierarchiát, ami az épület falain belül zajlik, csak még nehéz elfogadnom, hogy egyetlen szavam sincs. Sydney kiváló lehetőség volt arra nézve, hogy váltsak, és megszabaduljak a múlt démonaitól, de most itt állva, elbizonytalanodom.
Ma elvesztettem egy beteget, és rosszul kezeltem le a helyzetet is. Nem kellett volna a széket se összetörnöm, de annyira tombolt az ereimben az adrenalin, dühös voltam a világra. Ilyen áron kell megtanulnom a leckét? Az orvosok nem hibázhatnak, mert azok a hibák emberi életekbe kerülnek. Jobban jártam volna egy virágárus poszttal, esetleg a postai szolgálatot is jól teljesítettem volna, de hülye fejjel anya halála után arra tettem fel az életemet, hogy a legjobb kardiológus lesz belőlem. Nagyon az út elején járok, és már most letörik úton-útfélen a szarvamat. Visszatekintek a dokira, aki bemutatkozik, és hellyel is kínál. Csendesen ülök le a vele szemben lévő székre, és teszem keresztbe a lábaimat.
- Emma lenne a nevem, igen. – válaszolok szűkszavúan, és jobban szemügyre veszem. Nem lehet sokkal több harmincnál, de állítólag már a legjobb szakorvosok között tartják számon. Várom, hogy valami frappáns kérdéssel álljon elő, de csalódnom kell benne, mert jönnek a szokásos, és ilyenkor kötelező körök. Hogy érzem magam? Hát jelenleg ezernyi problémám van, de az egyiket sem szeretném az orrodra kötni! Itt mindenki hall mindent, és mindenki képben van a másik magánéletével. Titan Wallace. Egy ördögi gondolat fordul meg a fejemben, hogy vajon a többi gyakornoktársam írt-e már róla abban a bizonyos kis noteszban, amit a szakorvosokról vezetünk. Mindenki majdnem terítékre került, és nem vagyok ugyan büszke az összes bejegyzésre, de akad olyan is köztük, ami igaz. Nem ismerem olyan jól a főnökeimet, de megkérdőjelezném néhánynak a jó szándékát avval kapcsolatban, hogy az épülésünkre, és nem a rombolásunkra döngölnek nap mint nap a földbe minket. A legkeményebb a hírhedt Kivégző, akihez eddig csak egyszer volt szerencsém, de azt mondják, hogy az onkológussal, és az urológussal se kellene összekerülnöm, mert nem úsznám meg a helyzetet szárazon. A három Muskétás, akiktől óvakodjon a kórház személyzete. A férfira pillantok megint, de nem érzek késztetést még mindig, hogy beszélni kezdjek.
- Tökéletesen érzem magam, mint amikor reggel nem engedték meg nekem, hogy megigyam a kávémat, hanem a szaros ruhákat kellett kimosnom. – negédesen, szinte már angyalian mosolygok rá.
- Doktor, maga szerint hogy érzem magam, nézzen rám. Mondja meg maga, mit kellene éreznem, mert szerintem úgyis az fog a papíromra kerülni, amit maga rávés. Egy szimpla hogy vagy-ból megtudja állapítani hogy vagyok? Akkor maga igazi nagyágyú. Hol szerezte a diplomáját? – fektetem az ölembe a kezemet, és várom a híres „doktor” válaszát.
Elemezgetni akar, akkor hajrá!


MADE BY TORIE ♥
Vissza az elejére Go down

Ajánlott tartalom


Titan and Emma Empty
» Keletkezett az írás



Vissza az elejére Go down
 
Titan and Emma
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Scarlett & Titan
» Titan & Grace
» Titan & Wendy
» Lara & Titan
» Titan és Jill - Intenzív

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás: