Tudom, hogy elvesztettél valakit, nem megszállott rajongód vagyok, de követtem a pályafutásod amint egyre biztosabbá vált, hogy a szemészet mellett teszem le a voksomat. De erről nem fogok kérdezősködni, nem a múltad vagy a magánéleted miatt jöttem ide. Nem egyszerű szemvizsgálatok miatt keltetted fel a figyelmemet, a biztos kezed, a precizitásod, és a tudásod, a rátermettséged az ami megfogott. Tudom, hogy elvesztettél valakit, de nincs jogom kérdezősködni, nem is tenném, és jó néven veszem, hogy te sem hánytorgatod a velem történteket. Nehezen oldódom fel a közeledben, pedig tudom, hogy két hónapja itt vagyok, talán kissé tudatosabban is tartom tőled a távolságot a nagybátyám figyelmeztetése miatt. Mondjuk, felnőtt férfi létemre kicsit bosszant, hogy engem is gyerekként kezelsz, mint Hayden-t, ha még nem is tudatosan, de azért igyekszem tenni ez ellen, mert nincs szükségem több édesanyára annál ami van. Ne értsd félre, nem haragszom rád, csak kicsit rosszul esik, hogy tyúk-anyóskodsz felettem, ellenben nagyon jól magyarázol, kellő türelemmel és ezt szeretem benned, ez eltudja feledtetni a korábban említett probléma feletti őrlődésemet. Szándékomban áll bebizonyítani, hogy én nem a fiad vagyok, noha jólesik az a törődés ahogy a kórházban a szárnyaid alá veszel. Miféle kettősség ez? Magam sem értem. Bizonyítani akarok, hogy megállok a lábamon, és nem érdekel ha az akcentusom miatt gúnyolnak a gyakornokok, vagy bárki. Nem azért vagyok itt, hogy bárki céltáblája lehessek. Be akarom bizonyítani, valahol mélyen, hogy több van bennem mint amit gondolsz rólam. De eszem ágában sincs elfeledni Narcissát. Vagy... már egyébként is nagyra becsülsz, de magam sem értem. Egyelőre fontos számomra hogy letegyem a vizsgámat, és az hogy: Felkérjelek téged az anyám szemműtétjére ha sikerült megoldást találnom a problémájára. Így talán láthatod, hogy milyen nagyszerű anya ő, és nincs szükségem még egyre. Hoztam neked én is egy dalt.: You Raise Me Up
Kezdőlap 
