Az orvos kezel, a természet gyógyít.
Ausztrália legjobb kórháza


 

ChatBox
Csicseregnek a madarak






Jelenleg...
Kórházban kószálók
Akik belépve vannak

Jelenleg 7 felhasználó van itt :: 5 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég :: 1 Bot

Cloe Ackermann, Dimitri Grigorenko, Katherine M. Sullivan, Lena E. Winfield, Morita Ben

A legtöbb felhasználó (55 fő) Kedd. Szept. 27, 2016 8:03 pm-kor volt itt.


Share | 
 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

Vendég

Vendég

»Szer. Aug. 19, 2015 6:31 pm Keletkezett az írás




to: Lily

Nem vagyok egy társasági lény, igaz, némi tequilákkal eltöltött estének nincs mása, bár természetesen, szívesen csevegek mindenkivel, viszont tudom, hogy mikor elég abból is. Nem vagyok oda azért, hogy megtudjam, kinek a kicsodájának a cicája pisilte le az okostelefonját, vagy hogy kinek a kedvenc témája a cápák nemi élete. Letojom magasról, komolyan. Éppen elég baj az, hogy dr. Cairns nem enged semmiféle izgi műtétet végezni, ez már szemétség.
Ideje nekivágnom egy csudijó esetnek, de hát sosincs szerencsém. Amíg Maya nincs a közelemben, addig a kezem se remeg. Pedig kedvenc szakorvosom, és mégis mintha rettegnék tőle, vagy a közelében leállna minden szervem.
A büfébe tartok, hogy valami ételnek nevezett dolgot lenyomjak torkomon, és ne korogjon a gyomrom eszeveszettül.
Nincs nagy választék most, szóval az egyik sonkás-sajtos szendvicset néztem ki magamnak. Milyen hosszú ez a sor, és mégis alig van kaja itt. Sivatag köszöntött be ide is? Végre sorra kerültem, és már készen vagyok arra, hogy kérjem a percekkel előtt kinézett szenyát.
- Azt kérném ott - mutatok rá, de amikor a nő egy másikat vesz fel, ismét megszólalok. - Azt kérem ott, legelöl - tudom, nem ezen a szegény büfésen kéne kiélnem a szemét énemet, de most sajnos ő rá került a sor.
S aztán át is adta a kezembe, én pedig vigyorral a pofámon megköszöntem neki, majd pedig elhúztam onnan a csíkot.
A földszinten maradtam, hogy ott egyem meg ezt a gyönyörűen becsomagolt, és alig kibontható csomagolású szendvicset. Végül sikerült széttépnem a csomagolást, és utána pedig elkezdtem megenni, bár jóllakni ezzel nem fogok.
Közben mindenkire rámosolyogtam, aki ott sétált el előttem, aztán pedig a megérdemelt pihenő után visszaindultam a lifthez. Épp kiszállt onnan valaki, én pedig gyorsan be.
Valami zajt hallottam, cipődobbanást, és az ajtóhoz raktam kezeimet, és nini, kit láttak meg a szemeim. A kedvenc szakorvosom kicsi húgát. Megvagyok áldva ezzel a két nővel.
- Lily, felfelé jössz? - kérdeztem meg tőle. Közben pedig el is indultunk felfelé. - Szeretnéd látni a nővérkédet? - mi másért is jönne fel az emeletre, bár ki tudja. - Ideges vagy? Annyira szaporán veszed a levegőt, mintha rémeket láttál volna... - végigmértem a fiatal lányt, csak ezt a nővére meg ne lássa, mert tuti, nem díjazná ezt, még a legvégén azt hiszi, molesztálom a testvérét, ha már őt nem tudom, és végül felértünk.

made by torie ♥

Vissza az elejére Go down
 
Lily & Roman
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás: