Az orvos kezel, a természet gyógyít.
Ausztrália legjobb kórháza


 

ChatBox
Csicseregnek a madarak






Jelenleg...
Kórházban kószálók
Akik belépve vannak

Jelenleg 29 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 29 vendég :: 1 Bot

Nincs

A legtöbb felhasználó (67 fő) Csüt. Júl. 20, 2017 3:37 am-kor volt itt.

Hónap nyertesei
Hat nyertesünk..


Megosztás
 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

Vendég

Vendég

Trissa & Ashley  Empty
»Pént. Szept. 25, 2015 5:15 pm Keletkezett az írás





Kid former girlfriend <3



Hiába van ma szabadnapom, és nem kellet be mennem a kórházba, nem lustálkodhattam tovább, ugyan is a legjobb barátnőmmel fogom tölteni a délelőttöt, de az is lehet az egész napot. Pár hete nem sikerült találkoznom vele, csupán telefonon tudtunk beszélgetni, és hiányzik, a jelenléte, hogy megmondja mekkora idióta is vagyok. Triss, nem csak a barátom, sokkal, sokkal több annál. Ő az a testvérem aki soha nem született meg, még az óvodában ismertük meg egymást, aztán az ő anyja és az én anyám is nagyon jóba lettek, folyton össze jártak, így mi is össze barátkoztunk. Bár először nem indult túl felhősen a kapcsolatunk, ami azt illeti. Az első nap már össze balhéztunk, már akkoriban megtanított arra apám, hogy ha valami kell akkor vegyem el. Nos nekem nagyon megtetszett az ő babája, nem tudom miért, talán mert nem volt az enyém? Lehetséges, átfutott a fejemen, hogy először talán el kellene kérnem tőle szépen, de aztán eszembe jutott, sőt ott hangzott a fejemben apa szigorú hangja, amint azt ecseteli nekem, hogy ha gyengévé válok akkor eltaposnak, a gyengéket mindenhol eltapossák, és az ő lánya, az ő egy szem kislánya nem lehet gyenge. Ezért inkább az apámra hallgatva, megpróbáltam elvenni tőle, de ő nem hagyta magát. Így elkezdtünk verekedni, habár nem tartott sokáig, talán pár percig, mert az egyik óvó néni gondoskodott rólunk. Aztán megdumáltuk az egészet két bögre gőzölgő kakaó fölött az ebédlőben. Azóta elválaszthatatlan barátnők lettünk, nincsenek titkaink egymás előtt, sőt vannak olyan titkok amiket együtt követtünk el, fiatalok voltunk, éretlenek. Nekem minden balhé tetszett, és általában sikerült is bele rángatnom őt mindenbe. Azért sosem estünk át a ló túlsó oldalára, például nem raboltunk ki senkit vagy ilyesmi, az ilyen törvénytelen és sötét dolgot meghagytam az apámnak. Emlékszem, a szüleim éppen a második vagy az ötödik nászútjukra utaztak Thaiföldre, talán, már régen volt, tizennégy évesek voltunk. Anyám minden harmadik évben könyörög apámnak, hogy utazzanak el pár hétre, apámnak nem sok kedve van hozzá, de az édesanyám mindig is megtalálta a módot, hogy össze vesszen vele, és ki kelljen békítenie, egy újabb bundával nem elégedett meg a szekrényében. Ez is ilyen utazás volt, azt hiszem rajta kapta a titkárnőjével? Szóval a dadámnak, Zoyának kellett felügyelnie rám, abban az időben, Zoya, már akkoriban is korosodó, feledékeny, manipulálható néni volt. Így amikor az egyik este Triss nálunk aludt, elcsentünk apa egyik drága borát, hogy mi most berúgunk, mert az olyan felnőttes dolog. Túl hamar akartunk felnőni, de mire felnőttünk, már nem vágytunk annyira rá. Már a harmadik, vagy a negyedik pohár után megéreztük a jótékony hatását, szóval már eléggé be voltunk csípve, míg ki nem találtuk, hogy az első, igazi csók előtt nem árt a gyakorlás, tudjátok gyakorlat teszi a mestert néven. Ezért poénból tőle kaptam életem első csókját, amit nem is igazán lehetne csóknak nevezni a maga nevében, de azóta is, ha eszünkbe jut jót nevetünk rajta. Szóval igen, ilyen jó barátok vagyunk mi, végül férjhez mentünk, mind a ketten. Mondhatnám, hogy egyikünk se a jó embert választotta, sajnáltathatnám magam, de ez a részemről nem egészen van így. Trissel az élet amúgy is sokkal jobban elbánt, mint velem, amikor megszületett a kislánya olyan boldog volt, és én örültem a boldogságának, mert egy jó barát, egy testvér örül a másiknak, nem? Csak aztán történt valami, az idióta férje valóban idióta volt, és egy seggfej, az enyémnél is nagyobb. Nem szívesen mocskolnám be a kezemet egy élet kioltásával, de az övét szívesen megtenném, vagy apa embereit ráküldeném. Amikor meghalt a baba azt is akartam tenni, csak Triss lebeszélt róla, pedig megérdemelte volna, minden szenvedést megérdemelne az a barom. Nem lustálkodhatok tovább, mert fél órán belül itt lesz, nem akarom bugyiban fogadni, nem lenne túl illendő dolog, nem? Ezért gyorsan elszaladtam letusolni, majd egy farmert választottam aznapra egy szürke pulcsival, és fekete csizmával, szőke tincseimet ezúttal lófarokba rendeztem. Épp, hogy sikerült elkészülnöm, máris hallom a csengőt, még egy utolsó simítást végzek a sminkemen, mindegy, hogy itthon maradok, vagy sem, még sem nézhetek úgy, ki mint egy hajléktalan. Lesietek a lépcsőn, de mire leérek, Consuela, a házvezetőnőnk már be is engedte barátnőmet, én gondolkodás nélkül vetem magam a karjaiba.
- De jó, hogy végre látlak, el kell mondanom valamit, de előbb neked kell mesélned, hogy vagy?- nyomok egy puszit az arcára, majd a hatalmas kanapéhoz vezetem.- Consuela, kérem készítsen két kávét,- intek az idős nőnek, hogy távozhat, majd újra Trissnek szentelem a figyelmemet,- nagyon jól nézel ki,- vigyorgok rá.

notes: best friends szereti music: Onerepublic szószám: xxx



made by torie ♥️

Vissza az elejére Go down

Vendég

Vendég

Trissa & Ashley  Empty
»Pént. Szept. 25, 2015 6:25 pm Keletkezett az írás



Ashley and Trissa
~ Nagyon nehéz dolog rászánni magad az őszinteségre...
különösen, ha szeretsz ~

Egy szál melltartóban és csipkés bugyiban sétálgat fel alá a szobában s választja ki a mai napra szánt ruháját, mely egy egyszerű de annál elegánsabb fehér, arany övvel díszített egybe ruha. Egy vállfára téve akasztja fel a szoba ajtóra, hogy Mozart addig se fekhessen rá. Megszokta már, hogy sok ruhát kell megmenteni tőle, mert amilyen kis piszok, az első adódó alkalommal odavonszolja nagyra nőtt hátsóját és elterül rajta, karmait belemélyeszti és elkezd dagasztani.
- Na, menj lefelé szépen - noszogatja a vörös állatot, hogy vegye a fáradtságot és emelje meg a seggét, mert amíg az a széken ül, nem fog tudni gyakorlatilag semmit se csinálni, mert még sminkelnie kell és csinálni valami elfogadható frizurát hisz kócos hajjal nem mehet sehova. Halk szusszanást hall az állat felől mikor az tompa puffanással a padlón landol s csak annyit látni belőle, hogy egy hatalmas vörös pamacsként elindul a fürdőszoba felé. Ha nem Triss ágyát vagy székét, akkor a fürdőszoba szennyes kosarát használja ágynak...
Lassú mozdulattal húzza be maga alá a kis puff szerű széket a tükrös asztala előtt amin eddig Mozart ücsörgött. Egyszerűen nem tudja megérteni, hogy mit képes ez a macska ennyi ideig nyalakodni és tisztálkodni úgy, hogy egész nap nem járt sehol csak a franciaágyban döglődött vagy ha nem ott akkor a széken. Persze elhiszi, hogy nem mindegy hogy állnak a szőrszálai az utca Don Juan-jának...
Bágyadt és annál is fáradtabb tekintettel néz farkasszemet tükörképével. Valamiért nem érzi ma toppon magát még annak ellenére se, hogy odakint süt a nap és kellemes az idő. Nem véletlenül kért ma szabadnapot Dorientől. Nem érzi magát túl jól, mintha kiszívták volna belőle az életet, szüksége van valakire aki képes feltölteni és elhitetetni, hogy még jól is alakulhatnak a dolgok.
Szemei alatt karikák illetlenkednek ráadásul van ott egy kékes, zúzódásra utaló folt is, amit Grahamnek köszönhet. A folt szélei lilásak, nyomokban már sárgába is hajlanak így jelzi, hogy nem történt olyan régen az eset de már elég régen ahhoz, hogy elkezdjen gyógyulni. Ettől függetlenül mégis szükség lesz jócskán az alapozóra és szemfestékre, hogy valamelyest eltudja fedni.
Az a baj, hogy egyre többet bukkan fel Graham a háza tájékán és nem is igazán érzi magát biztonságban. Volt egy időszak mikor rendőröket küldtek ki a házhoz, hogy figyeljék őt, de tudta jól, hogy ezt nem lehet a végtelenségig csinálni, így lemondott róluk most pedig nincs pofája megint elkezdeni az egészet elölről. Nagylány ő, meg kell tudnia védeni magát noha nem igazán tud mit tenni a maga százhatvan centijével és ötvenkét kilójával úgy, hogy Graham alsó hangon is a százkilencvenet súrolja, ráadásul egy időben testépítő volt, szóval el lehet képzelni, hogy mekkora állat. És akkor még hozzá lehet tenni azt is, hogy ha nem bedrogozva állít ide akkor bepiálva, olykor pedig a kettő kéz a kézben jár.
Francia manikűrrel díszített ujjai finoman fogják közre az alapozó üvegét melynek egy csepp kis tartalmát az ujjára nyomja, hogy onnan könnyedén felvihesse lapogatva a bőrét a szemgödre környékére. Halkan felszisszen, elvégre még mindig érzékenynek mondható, de aztán kénytelen tovább dörzsölni a szivaccsal, hogy jobban összedolgozhassa a később rá kerülő púderral és pirosítóval. Gyorsan csinál magának két cica szemet fekete tussal ami fölött bronzos árnyalatú púderral színezi ki szemhéját. Ezután még egy lágy rózsaszínes ajakfény és szempilla spirál és gyakorlatilag kész van. Hajával nem csinál sok mindent, egyszerűen megfésüli és fúj rá egy kevés hajkondicionálót, hogy legyen egy kis tartása.
Napok óta rosszul van a gondolattól, hogy mi van ha egyszer Graham úgy leissza magát, hogy nem fog ismerni se embert se Istent? Mi lesz akkor, ha egyedül lesz itthon és nem lesz ereje elküldeni? Még azt se mondhatja, hogy rá uszítja a kutyát, elvégre Harmony rosszabb, mint egy kiskutya vagy egy macska. Még ha valami temperamentumosabb állata lenne akkor azt mondaná, hogy oké. De addig mi tévő legyen? Zárkózzon be? Hívja már akkor a rendőröket mikor meglátja a kocsiját a kapu előtt?
Alig hallható sóhaj szakad fel belőle, egyszer még alaposabban szemügyre veszi a folt helyét, nem-e látszik ki de be kell látnia, hogy mesteren műveli a zúzódások eltüntetését legyen szó az arcáról, karjáról vagy oldaláról.
Fehér ruhája mellé egy piros tűsarkú körömcipőt választ és egy gyöngy díszítésű fülbevalót, boríték táskát. Egyszerű de elegáns s ha valaki akkor ő mindig ad a külsejére bárhova is menjen.
Ashleyék házánál nem kell túl sokáig könyörögni azért, hogy beengedjék. Elég egyszer megnyomnia a csengőt, már nyílik is az ajtó és Consuela - mint valami szerencsétlen szappanopera főszereplő - vidám tekintettel nyitja ki neki az ajtót.
- Jó reggelt, Trissa - köszönti bájos mosollyal. Már a legelején megbeszélték, hogy tegezni fogják egymást, hisz sokkal közvetlenebb és személyesebb mint vezetéknevük emlegetése. Ideje sincs reagálni, hisz Ashley máris a nyakában landol.
- Atya ég hát te? - csilingelő nevetéssel fonja karjait Ash hátára és viszonozza a kapott puszit.
- Feketén kérném Consuela - szól még a nő után mielőtt eltűnne. Az utóbbi időkben rászokott a fekete kávéra, hanyagolja a tejet és a cukrot is néha. Persze ha futtában érkezik meg valahova akkor nyilván csak annyit mond, hogy "egy lattét kérnék" de ha van rá lehetőség akkor marad a feketénél.
- Te sem panaszkodhatsz, gyakorlatilag ragyogsz, mi lelt téged? - pimaszkodik vidám mosollyal, elvégre kellenek az álarcok. Csak azt nem tudja, hogy meddig tarthatja fent ezt azon nő előtt akit már kölyökkora óta ismer.
- Őszintén? Kezdek összetörni Ash... Graham egyre többször tolja a házhoz a képét és már nincs az az erő amivel én távol tudnám tartani. A kutyában meg tudod nem bízhatok az inkább bakot tartana neki. Talán Mozart lesz a tökéletes nehéz gyalogságom - ugráltatja meg parányit szépen ívelt szemöldökeit miközben helyet foglal a méretes kanapén. Fogalma sincs, hogy miként fog kilábalni ebből a vége láthatatlan helyzetből, de kénytelen lesz összeszedni magát mert fél, hogy valamije rá fog menni.




Vissza az elejére Go down
 
Trissa & Ashley
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Trissa & Dorien
» Trissa & Dorien II.
» Ashley Greene
» Jacob & Ashley
» Bianca & Ashley

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás: