Az orvos kezel, a természet gyógyít.
Ausztrália legjobb kórháza


 

ChatBox
Csicseregnek a madarak






Jelenleg...
Kórházban kószálók
Akik belépve vannak

Jelenleg 5 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég

Cloe Ackermann, Dimitri Grigorenko

A legtöbb felhasználó (55 fő) Kedd. Szept. 27, 2016 8:03 pm-kor volt itt.


Share | 
 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

Vendég

Vendég

»Kedd. Aug. 25, 2015 5:51 pm Keletkezett az írás




Liam and Lynette            
Reggel kómásan keltem a telefonom ébresztőjének a csörgésére. Éjfél volt, hogy este hazaestem, semmi erőm nem volt, csak felvettem a pizsamámat, és aludtam is. Sajnos nem sokat sikerült aludnom, mert reggel 6 van, és ébresztett a telefonom. Nagy nehezen kimásztam az ágyamból, leöltöztem a szobámba, úgy mentem a fürdőbe. Gyorsan letusoltam, hogy felébredhessek. Valamennyire sikerült is, de nem áztattam sokáig magamat. Megtörölköztem, felvettem a fehérneműket, felhúztam gyorsan magamra valamit. Reggelizni már nem lett volna időm, gyorsan főztem egy termoszba kávét magamnak, aztán indultam is a kórházba. Szerencsére nem lakom messze a kórháztól, csak 15 perc busszal.   Beérve a kórházba, siettem átöltözni, közben ittam egy kis kávét, hogy legalább egy kis cukor legyen bennem, ha már nem ettem semmit sem. átöltöztem, majd igyekeztem a földszintre az eligazításhoz. Útközben vettem egy szendvicset a büfébe, míg eligazítanak minket, meg tudom enni.
- Nem nézel ki valami jól. - mondja a mellettem álló Abby.
- Hát nem is aludtam ki magam rendesen. Éjfélbe estem haza, aztén reggel 6-kor keljek. Reggelizni se tudtam, pár korty kávé van bennem, meg ez a szendvics amit az előbb megettem. - válaszolok Abbynek, közben próbálok nem elaludni.
Figyelmesen figyelem, hogy kit hová osztanak be, és hallgatom ,hogy én kihez kerülök ma, és reménykedem, hogy legalább ma valami gyerekekkel kapcsolatos valakihez kerüljek.
- Miss Graham, ön ma Dr. Gallagher nőgyógyászhoz lesz beosztva. Egész napra, szóval ha úgy kívánja a doktor úr, akkor éjszakázik. - mondja az eligazítónk.
Remek! Örülök, hogy jó helyre kerülök végre ma, de hogy megint éjszakázni kellesz lehet, attól nem nagyon repesek.
Elindultam a liftekhez, fel a 2. emeletre, ahol is a nőgyógyászat van, és mentem megkeresni Dr. Gallagher-t. Felérve a másodikra, keresni kezdtem a doktor irodáját. Miután megtaláltam, megálltam az ajtaja előtt, sóhajtottam egy nagyot, aztán bekopogtam, és vártam, hogy engedélyt kapjak, és bemehessek az irodába.

MADE BY TORIE ♥
Vissza az elejére Go down

Vendég

Vendég

»Kedd. Aug. 25, 2015 10:05 pm Keletkezett az írás



Kivételesen jól indult a napom, noha nem számítottam semmi ilyesmire. Az elmúlt napokban semmi sem folyt a megszokott medrében, kezdtem kicsit kizökkenni és elfáradni. Előző este a megszokottnál jóval korábban kidőltem aludni a kimerültségtől, nem emlékszem rá igazán, de szerintem még kilenc óra sem lehetett. Tőlem igazán ritka eseménynek számított, ha ilyen korán elaludtam, soha nem voltam egy jó alvó, nálam a hét-nyolc óra már soknak számított. Talán még a hat is, egyedül nem tudok olyan könnyen kellemesen aludni. Ezúttal viszont nyolc óra elteltével gondtalanul ébredtem reggel, ez pedig nagyon jó előjelnek tűnt. Egyike voltam azon sok embernek, akiknek az egész hátralévő hangulatát arra a napra megalapozta, hogy reggel milyen lábbal kelnek fel.
Azzal kezdtem a napomat, hogy egy dobozba epret, málnát és áfonyát pakoltam, az volt a mai napi ebédem. Ugyan odáig voltam a gyümölcsökért, de ez nem jelentette azt, hogy egészségesen is táplálkoztam. Rendes főtt ételt csak nagyon ritkán fogyasztottam, vagy időm, vagy érkezésem nem volt rá, hogy megtegyem. De az szinte védjegyemmé vált, hogy ha valaki belépett a lakásomba vagy a vizsgálómba, akkor azt belengte a gyümölcsillat, ahogy most is ez volt a helyzet.
Amikor beértem a kórházba, a szokásos "jó reggelt" köszönések mellett - amiket egytől egyig mosolyogva viszonoztam - olyan kérdéseket kaptam, hogy "na és, ma mi van a gyümölcssalátában?". Azok a kollégáim, akikkel igazán jóban voltam és közeli barátságot tartottam velük, esetleg azt is megjegyezhették, hogy kipihentebbnek látszom. Valóban így volt és örültem neki, hogy végre élek. És rendesen, ahogyan azt igazán kell, jól érzem magam a bőrömben.
Nem tudtam előre megmondani, hogy milyen nap vár rám ma. Igazából a kedvem kellően jó volt ahhoz, hogy éjszakába nyúlóan dolgozzak, de erre remélhetőleg nem lesz szükség. Valami kellemesebb elfoglaltsággal töltöttem volna el szívesebben a délutánomat. Nem mintha ne szerettem volna a munkámat, félreértés ne essék, jó munkaerő voltam és maradéktalanul elvégeztem a dolgomat. És szerettem is csinálni.
- Tessék! - szóltam ki a kopogásra. Ekkor már az asztalnál ültem, a szokásos reggeli kávémmal a Stitch-mintás bögrémben (imádtam a rajzfilmeket, bármilyen különös is) és a fedél nélküli gyümölcsös dobozzal az asztal lapján. A nyíló ajtó felé pillantottam és szélesen az érkezőre mosolyogtam. - Jó reggelt.
Lynette & Liam
Vissza az elejére Go down
 
Liam & Lynette
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás: