Ne merészelj a közelembe jönni! Te egy szemétláda vagy, akitől nem kérnék még egy szelet sütit sem. A találkozásunk utáni néhány nap mondhatni elég jónak tűnt, és örültél, amiért mindig informáltalak a feleséged állapotáról.
Balesetet szenvedtetek, te azonban néhány karcolással és enyhébb agyrázkódással megúsztad, a szerelmed viszont nem. Ő súlyos állapotban került be, te pedig őrült módjára elkezdtél törni-zúzni, de lenyugtattalak, nehéz volt, de sikerült. A levegő kettőnk között mindig forró volt, szinte tüzes. Voltak azért, mosolygós perceid is, amikor jobb hírrel szolgálhattam. Nem tudod megbocsátani azt, hogy a feleséged a kezeim között halt meg még rezidens koromban. Nem az én kezem által halt meg, nem én vetettem véget az életének, hanem a szervei fokozatosan leálltak, és mire műtőbe került volna, már késő volt. Fogd már fel, így történt, nem vagyok gyilkos.
Gyilkosnak titulálsz, miközben képtelen lennél megölni, mert szeretsz. Ha nem is éppen szeretsz, de érzel valamit irántam, ami miatt nem tudnál meggyilkolni. Már régóta itt élsz Ausztráliában, hiszen ausztrál vagy, csak jó néhány évig éltél New York-ban, és csakis a feleséged miatt. A kórház pedig telis-tele van meglepetésekkel számodra. Velem.

^ Szabad kezet sok mindenben, ha nem tetszik a név, változtass rajta nyugodtan. Azt sem szeretném megszabni, mit dolgozol. Csak a PB az, amit szeretnék, mert van sok közös kép, gif kettőnkről. Várlak, hogy kicsit felrázd az életem.