Az orvos kezel, a természet gyógyít.
Ausztrália legjobb kórháza


 

ChatBox
Csicseregnek a madarak






Jelenleg...
Kórházban kószálók
Akik belépve vannak

Jelenleg 7 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég :: 1 Bot

Dimitri Grigorenko, Grace Washington, Nathan Graham

A legtöbb felhasználó (55 fő) Kedd. Szept. 27, 2016 8:03 pm-kor volt itt.


Share | 
 
Robin & Natalie | lépcsőház
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

Vendég

Vendég

»Szomb. Nov. 07, 2015 12:47 pm Keletkezett az írás





Robin & Natalie



Utolsó napjaim egyikét töltöm már csak a kórházban, ez pedig rendkívül boldoggá tesz. Habár még közel sem gyógyultam meg, s továbbra is rendszeresen vissza kell majd járnom kemoterápiára és egyéb vizsgálatokra is, nyugtat a tudat, hogy végre elhagyhatom ezt az épületet.
Éppen ezért fellázadni készültem. Újabb nap, újabb ehetetlen étel került elém, így igazából nem is maradt más választásom. Ráadásképpen pedig megfogadtam magamnak, hogy amint visszakerülök a normális körforgásba, találok egy embert, akinek a segítségével megreformálhatom a kórházi étkeztetést, mert ez egyszerűen borzasztó.
A déli vizit után magamra kapom a melegítő felsőmet, előhalászok pár dollárt a táskámból és már is célba veszem az egyik automatát. Persze ezt nem úgy kell érteni, hogy futólépésben el is indulok, hanem inkább úgy, mint egy csiga. Lassú léptekkel haladok, mert tudom, hogy rettentő hamar el tudok fáradni, fél méterenként pedig nem szeretnék leülni, mert akkor estére sem érek el a célomig. A szüleim dolgoznak, az öcsém suliban van, reményeim szerint Jamie sem tervezte azt, hogy ma meglátogat, így bátran kószálok az épületben. Szerencsémre az infúzióm is lefolyt már, így nem kell még azt a görgős állványt is huzigálnom magam után.
A folyosóra kilépve már is megállítanak és kíváncsiskodnak, hogy hova megyek. Tény és való, rezidenskedésem ideje alatt én is ezt tettem, ha egy beteg sétálgatott, pláne, ha nem éppen jó állapotban volt. Viszont mivel én itt dolgoztam, engem tényleg az összes ápoló és orvos ismer, így még úgymond sunyiban sem tudtam elbújni és sétálni kicsit, hiszen valaki biztosan kiszúrt már az első másodpercben.
Mivel látta rajtam, hogy nem szökni készülök és igen biztos lábakon is álltam, tovább engedett. Végre semmi és senki sem állta el az utamat az automatától. S habár igyekeztem, hogy mihamarabb odaérjek, mégis úgy éreztem, órák alatt tettem meg ezt a pár métert. Az automata előtt azonban csalódottan elszomorodtam.
Ez most tényleg üres?
Szerencsére gyorsan kapcsoltam és elindultam a lépcsőház felé. Reményeim szerint az még nem lesz kifosztva, habár én is a lehető legrosszabb időpontban indultam kajavadászatra, mivel éppen delet ütött az óra. Kilököm az ajtót és már azonnal dobom is be a pénzt az automatába. Alig van benne valami, csokoládéból például csak az az egy darab Snickers, amire nekem éppen szükségem van. Pénz bedobva, kód beütve, már ki is esik a csoki a tálkába.
Legalábbis az utolsó lépésnek is meg kellene történnie ahhoz, hogy végre megkaparinthassam magamnak az édességet. Az viszont egy millimétert se mozdul, azaz nem esik ki abból a kis műanyag lapátkából, hogy a kiadótálcában végezhesse.
- Ne már! - Szólok a gépnek, mintha ez nagyon meghatná (már ha egyáltalán élőlény lenne), sőt, még két ütéssel buzdítom is, hogy odaadja nekem a csokoládémat, de semmi.
- Ez nem igaz... - Csalódottan hátat fordítok az ördögi masinának és dühösen neki is dőlök. Addig bizony én innen el nem megyek, míg nem szerzem csokimat. Ez lenne az egyetlen jó pillanatom a mai napban és igen is nagyon szükségem van rá.


made by torie ♥

Vissza az elejére Go down


Páciens
▪▪ Hozzászólások száma :
91
▪▪ Hírnév :
4
▪▪ Megjöttem :
2015. Oct. 09.
▪▪ Korom :
27
▪▪ Tartózkodási hely :
St. Claire Hospital, Sydney

»Kedd. Nov. 17, 2015 10:29 am Keletkezett az írás



Dél van, az ebédnek nevezett förmedvényem még sehol a gyomrom viszont majd kilyukad. Úgyhogy partizán akcióba kezdtem és a kifejezetten szellősnek mondható kórházi hálóköpenyemben útnak indultam. Na nem csupasz fenékkel, mint a filmekben - bár a hátsómra panasz nem lehet, formás meg minden ahogy ilyen korban kell -; alsó volt rajtam, így csak a hátam fázott egy pöppet amint a pacskeromba belebújva útnak indultam az aprót a kezemben szorongatva. ~Próbáljon csak megállítani valaki!~ Gondoltam, miközben az engem megállító nővérkéket és orvosokat leszereltem azzal, hogy a mosdóba igyekszem épp vagy hasonlók.

Alig vártam, hogy a sarkon befordulva a lépcsőháznál lévő automatát vegyem célba. Azonban úgy tűnt, megelőztek. Natalie, az egyik rezidens állt a készülék előtt melegítővel álcázott kórházi ruhában és magában motyogott meredten szemezve az utolsó szem készülékben maradt édességgel; ami történetesen a kedvenc csokim, egy Snickers szelet volt. Megtorpantam és a lányra néztem, aztán meg az automatára; zavartan vakarom meg szabad kezemmel a tarkómat és a nyakamat. ~Most komolyan legyek bunkó és vegyem el előle?~ Egyáltalán nem úgy nézett ki, mintha lenne nála még pénz. A helyzet egyértelműnek tűnt: mint már annyiszor, most is benyelte a gép a pénzt ám cserébe nem adott semmit. S bár tényleg éhes voltam, de ha valami hát bunkó semmiképpen nem vagyok. Inkább elmosolyodva köszöntettem a lányt.
- Szia Nat! Megérkezett a felmentő sereg! - Vigyorodtam el, majd az 50 centeseket elkezdtem dobálni szép sorjában befele a gépbe; ami mohón nyelni kezdte a "finom falatokat", amit hoztam neki.

Mikor már elég pénzt nyomtam bele, beütöttem azt a kódot ami kiadja végre a csokoládét. A gép hamarosan életre kelt és fújtató hangon elkezdett a spirál forogni, a csoki pedig lehullott a kiadónyílásba. A csokiért nyúltam, hogy kivegyem a nyílásból; miközben azon morfondíroztam, hogy miként is felezhetném el a nyilván szintén éhes lánnyal. Kár, hogy nem Bounty volt vagy Twix, mert azokban két darab csoki van mindig és könnyebben elfelezhető.
- Felezünk? - Érdeklődtem, remélve nem akar megelőzni és lenyúlni a csokit.

tag: Nat <3 | #323 | zene | haha, EZT látnod kell; sorry ha béna |
Vissza az elejére Go down
 
Robin & Natalie | lépcsőház
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás: