Az orvos kezel, a természet gyógyít.
Ausztrália legjobb kórháza


 

ChatBox
Csicseregnek a madarak






Jelenleg...
Kórházban kószálók
Akik belépve vannak

Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég :: 1 Bot

nincsen

A legtöbb felhasználó (55 fő) Kedd. Szept. 27, 2016 8:03 pm-kor volt itt.


Share | 
 
evelyne&&kenny - a little party never killed nobody
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

Vendég

Vendég

»Vas. Nov. 15, 2015 12:53 pm Keletkezett az írás




Evelyne && Kenny


Anya sosem volt oda az ötletért, hogy elmegyek bulizni, berúgok, hazahozok egy lányt. De persze sosem mert beleszólni és azt mondani, hogy „Kenny, nem!”. Az volt, amit én akartam, a mai napig az van. Mior 15- 16 éves voltam előszeretettel ittam le magam a sárga földig a haverokkal és nem túl törvényes módon különböző füveket, szereket is szereztünk egy- egy estére, de ez nem volt hosszú életű. Ahogy nőttem fejben – és nemcsak testben – egyre felelősségteljesebb lettem. Általában kocsival látogatok el a szórakozóhelyekre és akkor nem iszom, hanem minden időmet egy nő befűzésével töltöm vagy ha mégis innék, akkor veszek egy pohár whiskeyt, leülök és megvárom, hogy odajöjjenek. Nem kell sokat várnom soha, a leghosszabb idő 10 perc volt, már épp indulni készültem, mikor a pultos lány közölte, hogy várjam meg a műszakja végét és elmehetnénk valahova. A lakására mentünk. Hova máshova? Már egy ideje nem viszek fel magamhoz senkit, én megyek a lányhoz, mert nem szeretném, hogy megtudják hol élek. Na nem a házzal van a baj, hanem ha megtudják, hogy nem akarok semmi, akkor még otthon is zaklatni fognak. Ezért nem kell megadni senkinek a telefonszámunkat, akit nem ismerünk.
Ma sétálva indulok el otthonról az utca végén lévő kis szórakozóhelyre. Nem nagy hely, általában nincsenek sokan, kis nyugis, amire most szükségem is van. Nincs túl sok szabadidőm, tudtam, hogyha elkezdem az egyetemet teljesen be leszek táblázva, de azt nem gondoltam, hogy ennyire. A mindennapjaim az előadásokból, kórházakból és a tanulásból állnak. Nem túl izgalmas, még magamra is alig van időm.
Nem sietek a bárba, de még így is röpke három perc alatt odaérek. Még csak este tíz óra van, ezután kezdődik majd az élet. Helyet foglalok a pultnál és csalódottan jegyzem meg, hogy ma nincs bent a dekoratív csapos lány. Mindegy, már másodjára úgysem lenne az igazi. Rendelek magamnak egy whiskey- kólát és hátat fordítok a pultnak az itallal a kezemben. Két kezemen meg tudom számolni hányan vannak itt. Mikor legutoljára voltam itt még kissé jobban ment a hely. A dartsra és a csocsóra pillantok, mindkettő szabad, senki sem tölti azzal az idejét, hogy játszana, pedig nem rossz elfoglaltság.
Egy szőke hajkoronát pillantok meg, talán az egyetlen szőkét, aki a bárban van. Régebben ők voltak a gyengéim, de ma már nem számít. A nő, az nő, nem a hajszíne határozza meg. Lelépek a bárszékről, ami még nekem is magam kissé, pedig nem vagyok valami alacsony. Lassan, kiegyensúlyozottan sétálok oda a hölgyhöz, leülök mellé és előveszem a féloldalas mosolyom.
- Szép esténk van, nemde? – kérdezem egy kis szemtelenséggel a hangomban. Ránézésre bizonyára idősebb nálam ez a nő, de mikor zavart az engem?
Vissza az elejére Go down

Vendég

Vendég

»Vas. Nov. 22, 2015 12:56 pm Keletkezett az írás



Kenny & Evelyne
Let’s party tonight
Néha nem át kikapcsolódni. Legalábbis az újdonsült barátnőm szerint. Habár én nem nagyon tudom, hogyan is kellene, hiszen rég volt, mikor én már bulizni voltam. Ritkán tudok elszabadulni Lucien mellől, és igazából nem is nagyon akarok. Tulajdonképpen ő az én mindenem, és nem nagyon szeretem egyedül hagyni, vagy anyura, pedig ő is nevelt gyereket, kettőt, igazából, és tudja, mit kell tenni, de mégis úgy érzem, hogy csak én tudom, mi a jó neki. Ezért tartott három napig, mire Beth rávett, hogy menjek el vele valami bárba. Szerinte nyugis hely, kevesen vannak, én pedig belementem. Ő pasizni akar, mert fiatal, meg minden, most van itt az ideje, azt mondja. Folyton azzal ugrat, hogy nekem is kellene már valaki, de nem. Engem nem vonzanak az egyéjszakás kalandok. Már kinőttem belőle, sőt Steve után nem hiszem, hogy bárkit valaha közel fogok engedni magamhoz. De mégis igent mondtam. Hogy miért? Mert addig úgysem hagyott volna békén, ameddig bele nem megyek, de nagyon remélem, hogy az újkeltű barátságunkat úgy pecsételje meg, hogy titokban valami pasit leszervál. Szóval nem, köszönöm, ebből nem kérek. Meg is kellene mondanom neki, mert igen aktív tud lenni. Az is csoda, hogy elmegyek.
Anyu és nagyot nézett, hiszen tudja, hogy nem szokásom eljárni este otthonról, de mintha örült volna neki. Ő is noszogatott már azzal, hogy ideje lenne egy kicsit el kellene szakadnom a fiamtól, de pont ő beszél. Nagyon sokáig sérelmezte, hogy nem vagyok vele, hogy Amerikába mentem, habár igaza volt Steve-vel kapcsolatban, és nem hittem neki. Mert melyik gyermek hisz a szülőjének, aki csak meg akarja óvni? Azt hiszem túl szerelmes voltam, de többé nem követem el.
- Beth, előre szólok, ha valami pasit akarsz beszervezni, és meglátom, akkor fogom magam, és haza megyek, oké? - emelem fel a mutatóujjam, miközben az öltözőben veszem fel az utcai ruháimat a zuhanyzás után. Jobb, ha tudja, mielőtt mindent túlgondol. Nem azért megyek, hogy pasizzak, hanem azért, hogy kikapcsoljak. Már ha ez menni fog valami zajos helyen.
- Oké, értem. Nyugi már... Nem lesz pasi és kész - mondja védekezve, és játszott duzzogással. Tudom, hogy nem sértődött meg igazán, hiszen őt nagyon nehéz megbántani. Nem az a lány, aki sokáig duzzog, és  egy nagy adag fekete teával ki lehet engesztelni, ha tele van tejjel és cukorral. Nem is értem, hogy tudja így inni a teát, én nem szeretem. De nem baj, majd reggel kap egy nagy adaggal hétfőn, ha legközelebb találkozunk. Néha nagyon tudok vele morogni. De nem zavarja, érdekes, talán ő az első, aki viccet csinál abból, ha duzzogok.
- Este találkozunk - köszönök el tőle, is sietősen a kocsim felé veszem az irányt, majd haza hajtok. Otthon már csak készülődnöm kell, anya elvitte valahova Lucient, valami játszóházba, vagy a tengerpartra? Nem emlékszem pontosan, de út közben felhívtam őket, és a fiam nagyon el volt merülve valami játékkal, még beszélni sem óhajtott velem. Ahogy egyre nő, egyre több meglepő dolgot tesz, amin mosolygok, de egyszer se tudnám a szívemre venni. Így inkább összekaparom magam, valami bulis ruha után kutatva. Régen voltak kihívóbb ruháim, amik talán jók még rám, de ma nem akarok túl feltűnő lenni. Végül egy méregzöld csőtop, és egy rövid fekete szoknya mellett döntök. Félnem kellene, de nem teszem, hiszen nem véletlenül járok önvédelmi órákra, szóval meg tudom már védeni magam. Mikor végre készen állok, el is indulok a hely felé. Gyalog, alig fél óra alatt érkezem meg, de nem sokan vannak, sőt Beth még sehol. sejthettem volna, hogy késni fog, a kórházban is sokszor késik. A telefonomat veszem elő, ahogy a pulthoz sétálok, nincsenek sokan. Remélem nem csak ilyen kihalt lesz ez a hely.
- Egy mojito-t kérek - pillantok fel a pultosra -, és ne sajnáld a mentát! - mosolyodom el, majd körbenézek a helyiségben. Valami furcsa zene szól, néhányan rázzák magukat, de igazából a többi ember elmélyülten beszélget. Remek. Egy órát adok Beth-nek, ha nem jön, hazamegyek, vagyis ezt tervezném, mikor valaki megszólal mellettem. A megkapott italomba feledkezve forgatom meg a szemeimet, majd ráemelem a tekintetem az új társaságomra. Fiatalabb nálam, nagyképű, biztos csajozni jött ide.
- Ha szépnek nevezhető ez a kevés ember, a sivár buli, akkor minden bizonnyal, bár akkor elég kevéssel megelégszel - eresztek felé egy rövid félmosolyt, majd elfordulok. Hangom kissé szarkasztikus, miközben kortyolok az italomból. Unom magam, tényleg. Remélem nem azért jött ide, hogy felszedjen, bár mit is remélek? Egy ilyen helyen csak ezért mennek oda a pasik a nőkhöz, nem azért, hogy igaz szerelmet keressenek... Én pedig itt ragadtam, egyedül, ó, Beth, ezért még számolunk...

Zene

Vissza az elejére Go down
 
evelyne&&kenny - a little party never killed nobody
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás: