»Vas. Okt. 16, 2016 3:59 pm Keletkezett az írás

*Reggel kicsit nehézkesen indult. Barátokkal megittunk pár pohárral és későre járt, mire hazaértem. Igazából kell néha egy-egy laza éjszaka. Iszogattunk, dumáltunk.. jól éreztük magunkat egyszerűen. Szóval a reggel kicsit nehezen másztam ki az ágyból. De az indító kávé meg a pirítós után kicsit jobban éreztem magamat.
Újabb hosszú nap lesz ma az ortopédiai ügyeleten. Bár őszintén bevallva szeretek itt lenni és tartani a frontot, mert napi szinten sok esettel találkozok. Sok érdekes esettel is. Volt olyan is, hogy lábon besétált egy hölgy, hogy fáj a térde. Én meg majd elájultam, hogy miként is tud ilyen lábbal egyáltalán menni. Már haza sem engedtem, utaltam be az osztályra műtétre. Igaz, nem ez az általános. Jobbára könnyen megoldható esetekkel találkozok, amik helyrehozhatók gyógytornával. Vagy esetleg olyan esetek, amik úgymond ráérnek későbbi műtétre is, mert nem fog addig rosszabbodni az állapotuk.
A rendelőbe érve üdvözöltem az asszisztens hölgyet és átnyújtottam neki az egyik kávét a kettő közül, amiket hoztam. Ez olyan szertartás volt, hogy mindig hoztam kávét az asszisztenseknek. Ők is pont ugyanolyan keményen dolgoznak egész nap, mint az orvosok.
Kicsit még leültem a napi második kávémat szürcsölgetve és megdörzsöltem a szemeim. Közben váltottam pár szót Jenny-vel, a mai asszisztensemmel. Kivételes nap volt, hogy mára nem kaptam gyakornokot vagy rezidenst.
Ahogy nyolcra kattant az óra, bekapcsoltam a rendszert, hogy megjelenjen az első sorszám odakint és bejöjjön az első páciens.*