My dear sister! Orvos család vagyunk, látod, büszke ránk anyu és apu! E téren! Amúgy nem igazán bírják, hogy még egyikünk sem állapodott meg, sőt, még igazán kiszemeltünk sincs. Folyton ezzel nyaggatnak minket. Ami azt illeti, azt én sem nagyon bírom, hogy a kórházban sokszor hallom vissza egyesektől, hogy milyen jó éjszakájuk volt... VELED! Nem vagyok rá kíváncsi, én sem kötöm az orrodra. Talán addig örülsz, amíg nem tudod, hogy a legjobb barátnőd sokszor kopogtat nálam...
Sosem volt teljesen felhőtlen a viszonyunk, néha nehezen viseljük mindketten, hogy minden egyes nap találkozunk a kórházban, de ettől függetlenül imádjuk egymást.
❝
She's just a girl, and she's on fire,hotter than a fantasy, lonely like a highway
Te rohadt ribanc! Volt képed azt mondani, hogy szeretsz, és még igent is mondtál. Az már csak pláne, hogy az esküvő előtt pár nappal úgy gondoltad, hogy nem kellek neked, viszont a pénzem annál inkább! Nem haragszom, áá dehogy is! Sőt, már régen elfeledkeztem rólad, de az azért már tényleg pofátlanság, hogy újra megjelensz az életemben, és azt próbálod velem beetetni, hogy végső stádiumú szívelégtelenséged van. Ki hiszi el? Ne próbálkozz, úgysem sikerül újból átverned!
Bővebben az előtörimben olvashatsz a nagy visszatérésről. Nem tudom, hogy mi lesz később a sorsunk, de az biztos, hogy nem igazán szeretnélek a közelemben látni. Ja, és nem hazudik a betegségével kapcsolatban (úgyis hamar kiderülne.. (: ). Várlak!
❝
just because it burns, it doesn't mean you're gonna die. you've gotta get up and try.
HUSZONHAT. CIVIL. ALVILÁGNAK DOLGOZOL. DANIEL BEDEROV
Az öcsém vagy, és nekem a család az szent, ezt tudnod kell. Azt viszont nem nézem jó szemmel, hogy rossz emberek társaságába keveredtél, és nem csak, hogy fogyasztod az általuk gyártott szennyet, de még terjeszted is a drogokat. Egy kis piti drogcsempész vagy drága öcsém, ráadásul jó nagy szarban, mert ha nem a zsaruk csuknak le, akkor idővel a saját főnökeid fognak kicsinálni. Változz meg tesó, tanulj valami szakmát, és viselkedj végre huszonhat éves módjára, mert elegem van abból, hogy mindig én húzzam ki a segged a szarból. Jellemed tekintve egy vagány, nagyképű srác vagy, aki olykor forrófejű. Nem vagy túl megfontolt és előbb mész az alsóbb feled után, mint hogy gondolkodj. Persze imádnak a lányok, de ebből még nem lehet megélni. Egyébként meg tehetséges vagy rajzolás terén, és inkább abba kéne fektetned az energiád, mint hogy elsüllyedsz a süllyesztőben. Párszor már próbálkoztál rendes melóval is, voltál már gyárban, szalag mellett, sőt még egy bárban is pincér, de valahogy mindig kihúztad a gyufát a főnökeidnél, akik kirakták a szűrödet. A lakhelyed gyakran váltogatod, hol a nőidnél laksz, hol albérletet próbálsz fenntartani, vagy a haveroknál húzod meg magad. Jó gyerek lennél amúgy, csak nagyon elkallódtál. Nagyon szeretném, ha jönnél , ha a pb annyira nem jönne be, esetleg alkudhatunk. Kérlek aktív légy, és ha jössz, mindenképp dobj meg egy pü-vel és egyeztetünk Várlak!
❝
You were a problem child; Been grounded your whole life;So now you running wild
Ha megpróbálsz ismét a közelembe jönni, esküszöm arra a megmaradt egy szem vesémre, hogy megöllek! Az életemet az mások megmentésére tettem fel, a fogadalmam köt. De téged hagynálak elvérezni. Szemrebbenés nélkül. Te csak úgy emlegetsz, mint egy melót. A két lábon járó suskát, aki után a mocskos pénzedet eléd számolják. A maffia kirendelt orvosa vagy. Befogtál, mint egy vadat. Leitattál, megrészegített a külsőd, a vonzerőd, ez lehetett az egyetlen ok, hogy ostobán, megtagadva jó anyám utasítását beszálltam egy vadidegen kocsiba, az oltári aktus reményében. A szex elmaradt, amivel összecsókolózhattam, az a csábos arcom elé tolt gézlapba itatott tömény altató volt. Felébredve már nyoma sem volt a nagyvárosi éjszakának, de még a bőrüléses KIA-nak sem. A törzshelyedre vittél, egy párás levegőjű, rothadó hús szagtól bűzös konténerbe, messze a civilizációtól. Ez volt a te világod. Mosatlan fémasztal, döglegyek, vértől ragacsos szikék. S azt akarta a társadalmad, hogy osztozzam ezen az életen. Hosszasan dacoltam. A csuklóm törted, rúgtál, ütöttél, éheztettél, a fizikai fölény nem tört meg. Míg meg nem jött a felsőbb parancs. Haszna vehetetlennek bizonyultam a mészáros késsel kezemben. Nem felsőbb parancsra, saját akaratodból kívántál megszabadulni tőlem. Felkoncoltál. Az oldalamon ejtett barbár vágást nem öltötted össze. Minek? A vadak a belsőségekkel kezdik. Ezzel búcsúztál tőlem, mielőtt kilöktél volna a kocsidból, hogy sorsomra hagyj. Baszhatod. Túléltem. S amint ennek híre ment, s a lehetőség felvillant, hogy a rendőrségre megyek vallomást tenni, újra rám találtatok. Böki a csőröd, hogy először nem sikerült. Újra én lettem a fizetésedet finanszírozó eset. Most elszántabb vagy és céltudatosabb, mint az első alkalommal. Először csak az utcán, majd a kórházban. Orvosnak álltál, csak hogy minden léptemet megfélemlíts. Gyere. Ölj meg.
Nagyon várom a karaktert. *.* Nem szerelmi kapcsolat reményében. Még több információval szolgálhat az előtörténetem, így azt ajánlatos elolvasni. Az arcához és a nevéhez is ragaszkodok, de a leírtakon kívül minden másban szabad kezet adok az alkotónak. Nagyon-nagyon várlak <3
❝
Maybe you think that you can hide I can smell your scent from miles Just like animals
Utállak és szeretlek egyszerre, már ha mondhatok ilyet. Húzam az agyad, te húzod az agyam, szivatlak, te szivatsz engem, és ez nagyon szórakoztató szokott lenni, de még sohasem kaptál tőlem igazi mosolyt, sosem láttad, hogy mennyire össze tudok törni, nem láttad az igazi énem mert nem akartam, pedig melletted lehetnék önmagam, de amikor komoly helyzettel találom szembe magam mindig beszólok. Hogy miért teszem ezt? Nem tudom, te sem, de engem nem is érdekel ez. Igazából sosem bántottuk meg egymást úgy igazán, de a múltkor mégis sikerült valami olyat mondanom ami nem tetszett neked, ezért valamit mondtál az anyámról. Nem tudod miért esett az olyan rosszul, de soha nem is akartam elmondani, és ha nem futunk össze a kórházban meg sem tudod. Mit is kerestél te ott?
Ennyit szabnék meg, mást nem. Hogy mit keresett a kórházban, hogy miként reagál anyámra ott bent, hogy milyen kapcsolatunk lesz. Nem muszáj szerelmet passzírozni ebbe a dologba, akkor sem, ha igagán cukorborsók ezek ketten együtt, nekem egy legjobb barát is megfelel:3 név play by alkuképes, a Mike valamilyen formában maradhatna, mert az et-ben így emlegetem, de ha nagyon nem tetszik cserélhető. Én nagyon várom őt *-*
❝
And we getting so high, we always get the munchies And we go for early brunches that turn into late lunches And we ain't gotta label, we're just rollin' with the punches
A húgom vagy, és egyben a legjobb barátnőm is. Nagyon szeretlek, szeretem, hogy akár minden éjjel el tudunk beszélgetni, úgy a semmiről, nevetünk, és kibeszéljük a kis szemét görcsöket. Mindig is ilyen felhőtlen kapcsolatunk volt, ezért is örültem annyira, hogy még egy iskolába is járunk. Te imádsz táncolni, az az életed egyik legfontosabb része, de egy kicsit letört vagy, amióta édesanyánk a kórházba került, és apa le akarja kapcsoltatni a gépekről, mert túl régóta van kómában. Nem mondanám, hogy olyan régóta, de apa ezt nem tudja elviselni. Csak mi vagyunk egymásnak, és csak te tudod, hogy pincérnőként dolgozom egy éjszakai klubban. Meddig fogjuk ezt bírni?
Igazából semmi más nem szabok meg, lehet akár páciens is belőle így hirtelen, mindenre vevő vagyok. A két pb is csak egy ötlet, minden pofival szívesen látom. A természete is megváltozhat időközben, ettől függetlenül nagyon várom *-* az et-ben is van róla pár infó :3
❝
The best thing about having a sister was that I always had a friend.
Ritka egy szemétláda vagy, ugye tudod? Csak így belevágok a közepébe, és mindjárt rá is térek a lényegre kettőnkkel kapcsolatosan. Először is nem mondanám szokványosnak a kapcsolatunkat, mert én itt bizony az a betoppanó harmadik vagyok, neked ugyanis már megismerkedésünk idején is volt valakid.Európában úgy tartanak nyilván alvilági körökben, hogy a "Macska". Honnan a neved? Nos édesem egy tolvaj vagy, méghozzá a kifinomult és csendes fajtából, aki az efféle üzleteit egy gyönyörű kis bár tulajdonosi álcája mögé rejti. Három éve éltél már fix kapcsolatban egy gyönyörű doktornő mellett, aki mit sem tudott arról, hogy mit is csinálsz te valójában, amikor úgynevezett üzleti útra indulsz Európában. Mindegy neked milyen ékszek, vagy milyen gyönyörű műtárgy, de megszerezd és aztán a saját kis forrásaidon keresztül túladj rajta, ebből szerezve nem kevés dohányt. A hiba akkor csúszott a gépezetbe, amikor egy londoni estélyen kellett meglovasítani megboldogult Erzsébet szépanyám becses nyakláncát, amelyet az esküvőjén viselt. Bejutni bejutottál arra a bizonyos estélyre, de az ékszer közelébe esélytelen volt eljutnod, egészen addig amíg meg nem ismerkedtél velem. Ne szépítsük a dolgot, kihasználtál rendesen, de tudod engem még ez sem érdekelt volna, de melletted belekóstolhattam abba az életbe, amit mindig is meg akartam ismerni. A pezsgés, az izgalom a veszély, amely szinte azonnal megőrjíti az embert. Engem meg különösen. Szóval egyszer feküdtünk le egymással, hogy az ékszert megszerezd, majd ki tudja miért engem is magaddal akartál hozni. Mai napig nem tudom miért tetted ahogyan azt hiszem én sem tudom megmagyarázni miért mentem bele. Ez a világ itt nekem rohadtul idegen, és bár segítesz, a mi kis kalandos kapcsolatunk továbbra is titok. Titkos találkák, titkos estélyek, titkos színházi estek, amikor a menyasszonyod a páholyban mi pedig a másikban, és úgy kell befognod a szám, hogy ne sikítsak. De döntés elé állítottalak: vagy mellettem maradsz vagy a menyasszonyod mellett, ezt el kell döntened, addig viszont cölibátusra ítéltelek. Ha nehezen de elfogadtad, bár továbbra is kitartóan próbálkozol, én meg ugyanolyan kitartóan utasítalak el, noha, mindig keresem az alkalmat, amikor kellőképpen felhúzhatlak. Édes a játék...és ha minden igaz megint kinéztél magadnak valahol egy gyönyörű csecsebecsét, és számítanál rám, hogy veled tartok ide is. Vajon megint sikerül belerángatnod egy rablásba?
❝
No one knows what it's like To be the bad man To be the sad man Behind blue eyes
x Te vagy a világ legjobb öccse és nálad jobb testvért nem is kívánhatnék. És ezt nem csak azért mondom, mert anya a konyhából hallgatózik... Mindig is jó testvérek voltunk, nem voltak titkaink egymás előtt, mindenben számíthattunk egymásra. A helyzet akkor változott meg, mikor megtudtuk, hogy rákos vagyok. Látom a rettegést a szemedben, illetve a megvetést, amiért nem akarok kemoterápiára menni. Tudod, azt hittem, hogy nem lesz semmi komolyabb baj. Aztán az egyik átbulizott éjszaka után rám förmedtél, s egy nap haladékot adtál. Azt mondtad, ha nem megyek el a kezelésre, akkor inkább tűnjek el, mert nem akarod végignézni, ahogy meghalok. Innentől pedig még inkább felgyorsultak a dolgok, hiszen a következő nap Jared kapart fel a földről, onnan meg egyenes út vezetett a kórházba. De te nem jöttél be meglátogatni... Így hát fogtam a telefonom, sms-t írtam. Kíváncsi vagyok mit lépsz erre.
❝
What if I'm far from home? Oh, brother I will hear you call... if the sky comes falling down, for you, There’s nothing in this world I wouldn’t do.
először.... másodszor.... harmadszor... elkelt a drága *-*
Mackenzy
18. civil, esetleg páciens. diák. shelley hennig.
Életem legfurcsább embere vagy. Régóta ismerlek, de még nem tudtam eldönteni, hogy szeretlek, vagy utállak, még mindig a kettő közt lavírozol, de azt tudom, hogy te vagy az, aki ráncba szed. Vagyis, mindenki ezt akarja tőled, hogy rávegyél arra, hogy tanuljak, te ezért jópontokat kapsz, és egy kis matek segítséget, mert az nem megy neked, de nekem csak az megy. A múltkor majdnem elragadott minket a hév, vagy a hormonok, nevezheted aminek akarod, de végül semmi sem történt, de én sebesen elrohantam. Te egészen addig nem is tudtál arról, hogy a nővérem beteg lenne, de aztán rávettem magam, felhívtalak és mindent elmondtam. Hogy miért? Nem tudom... talán kedvellek. TALÁN.
Nem szeretnék semmit sem megszabni, vagy ilyenek, lehet ebből több, de lehet, csak mélyreható barátság is. Az előtörim azt a bizonyos majdnem csók pillanatot taglalja, szóval nem hátrány, ha valaki elolvassa. A név alkuképes, igazából így emlegettem, de ettől függetlenül változtatható. A pb is cserélhető, shelley csak egy tipp, ezen felül, pedig mindenben szabad kezet adok, csak siessen a drága *-*
❝
Kiss me like you wanna be loved You wanna be loved You wanna be loved This feels like falling in love Falling in love We're falling in love
Régen állandóan együtt lógtunk, hisz osztálytársak voltunk, nem csak az általánosban, de a gimi első évében is. Aztán a szüleim elváltak, s habár én eredetileg Londonba mentem apával, mégis New York-ban kötöttem ki anyánál. Tartjuk azóta is a kapcsolatot, mindig is tartottuk, ám a beszélgetések facebook üzenetekben merültek ki, mivel az időeltolódás miatt nem nagyon volt lehetőségünk telefonon beszélni. Talán mindenkinél jobban ismerjük a másikat, mégse léptünk ki soha a barát zónából. Bár több ezer kilométer távolságból nehéz is lett volna. Most viszont itt vagyok és te is itt vagy. Mi lesz velünk?
Minden más a megalkotó fantáziájára van bízva. Rengeteg mindent ki lehet hozni a karakterből, attól függ, a megalkotó melyik csoportba szeretne tartozni. Úgyhogy hajrá, aki elvállalja, nyugodtan csavarjon még egy jó nagyot a sztorin, hisz úgy lesz igazán izgalmas. Várlak nagyon!
❝
AND SO FOR NOW, DON'T WANT YOU TO STOP, I PROMISE I WON'T GET ENOUGH, CAUSE YOU'RE ONE OF MY KIND, YOU'RE ONE OF MY KIND
30-31. egyelőre páciens. userre bízva. joseph morgan.
A kapcsolatunk mindössze egy báli estig tartott – a végzős évünkben, a téli bálon - és a mai napig, mindenek ellenére úgy vélem, hogy neked csupán ennyi kellett. Pedig esküszöm, hogy nem ilyen embernek ismertelek meg azok alapján, amiket rólad hallottam. Természetesen azzal tisztában voltam, hogy az iskola lánytáborának egy része oda van érted és vissza – ugyanúgy, mint én voltam – hisz ki nem olvadna el egy dúsgazdag, helyes, népszerű focistától? De azt nem gondoltam volna, hogy az egy éjszakás kalandok híve vagy, álmomban sem. Még csak hírből sem ismertem a nevedhez kötődő, ilyen, vagy ehhez hasonló esetet, pedig isten a tanúm, hogy nagyokat füleltem, ahányszor dobhártyám a nevedtől rezdült meg. Veled, melletted egy éjszaka erejéig különlegesnek, valakinek éreztem magam. Nem csak az évfolyamelsőnek, a csodagyereknek. A társaságodban olyan lehettem, akivé mindig is válni szerettem volna, szabadon repültem. Majd letörted széttárt szárnyaimat, amikor másnap úgy viselkedtél, mintha nem is ismernél. Porszemcsékké zúztad a szívem, majd jött az érettségi és soha többé nem láttalak… így esélyem sem volt megmondani azt, hogy annak a bizonyos éjnek következménye is lett. Azt hallottam, elutaztál, katonának álltál, munkanélküli lettél, apád vagyonát vezeted… hogy ebből melyik igaz, nem tudom, viszont abban biztos vagyok, hogy soha nem akartalak megkeresni és magamhoz láncolni a közös gyermekünk miatt. Hibáztatlak, amiért nem vigyáztál rám – igen, te voltál az első – és mégsem, ugyanis a lányunk a legjobb dolog az életemben. Lassan kezdtem azt gondolni, hogy az életben nem látlak, amikor behoztak a sürgősségire. Mint a traumatológia főorvosa akarttal sem kerülhettem volna el, hogy találkozzunk. És amikor ott feküdtél előttem eszméletlenül, minden önuralmamra szükségem volt, hogy ne vágjalak arcon, amiért leléptél, most pedig meghalni készülsz úgy, hogy még soha nem találkoztál a lányoddal, aki azóta tesz fel különböző kérdéseket rólad, mióta csak beszélni tud. Szavakban nem önthetem, hogy mekkora megkönnyebbülés volt, amikor sikeresen túlélted a műtétet, és azt sem, hogy egyszerre mennyire örültem és mennyire féltem. Boldoggá tett, hogy Susanne-Fayenek talán lehetősége lesz egy nap találkozni veled és rettegtem attól, hogy ismét találkoznom kell veled. Csakhogy, amikor felébredtél, nemhogy nem ismertél fel, de még a nevedet sem tudtad. Vagy azt, hogy kik a szüleid, és mikor születtél, vagy hány éves vagy. A baleset során a fejed nagy ütést szenvedett, így disszociatív amnéziát diagnosztizáltak nálad. Annak ellenére, hogy aggódtam az újratalálkozás miatt, csalódott vagyok, amiért nem emlékszel rám. Nem tudom, hogy visszatérnek e valaha is az emlékeid, de ha igen, nem tudom, hogy szeretném e, ha a lányom életének része lennél. Attól függetlenül, hogy te vagy az apja…
Damiant jó szívű, rendes embernek képzeltem el – no persze nem egy szentnek - akinek nem sikerült még felnőnie. Ez természetesen nem meglepő, hisz apja mágnás, mindig mindent megkapott, soha nem szenvedett semmiben sem hiányt. Esetleg csak az apja szeretetében és a vele együtt töltött időben. Élete talán az utóbbi időben lett csak nehezebb, hisz a szülei elvárják, hogy a lábára álljon és ezért kevesebb segítséget nyújtanak neki. A név tipp, változtatható, a karakter múltja pedig teljesen a userre van bízva, ugyanúgy, ahogy a baleset is. A pb-hez ragaszkodnék, de ha megtetszett a karakter, viszont az avialanyt nem szereted, tárgyalhatunk*-* Na, juttasd magad kórházba, és ott találkoztunk! Nagyon várlak!*.* Írj, ha megérkeztél!*_*
Te vagy a lányom, az életem, a Kismajmim, a mindenem. Szavakban nem önthetem, mennyire szeretlek, és akárhányszor rád nézek, a szemedbe pillantok, vagy az alvó arcodra, bűntudat fog el, hogy egykor, amikor még kicsi pocaklakó voltál, azon gondolkoztam, lemondok rólad és örökbe adlak. El sem mondhatom, mennyire hálás vagyok az égnek, és mindenkinek, aki le akart beszélni az ötletről, de leginkább annak a döntésnek, hogy hadd fogjalak meg, miután megszülettél. Abban a pillanatban, hogy a karjaimba kerültél és megláttam a kis arcocskád, amint erősen megmarkoltad az ujjam, tudtam, hogy életem egyik legnagyobb hibája lenne, ha továbbadnálak. Azóta velem élsz és a nagyszüleiddel. Egyetemista éveimben sokszor nélkülöznöd kellett a jelenlétem, talán még most is, ennek ellenére kapcsolatunk szoros, amennyire csak lehet. Nem múlik el nap úgy, hogy minimum ne beszéljünk, és ha akár egy kis lyuk van a napomban, azt a veled töltött időmmel tömöm ki. Ha éjszakás vagyok a kórházban, akkor lefekvés előtt hívlak, és te is bármikor telefonálhatsz – amit meg is teszel – ha úgy érzed, hiányzok. Kíváncsi, kalandvágyó, boldog kislány vagy, és akárhányszor randizni kezdek valakivel, mindent megteszel, hogy összejöjjön a dolog, így neked is lehessen apukád. Fáj, hogy néha ilyen görcsösen szeretnéd, és még jobban, amikor nem jön össze, így csalódnod kell. Ahogy nősz, egyre többször hozod fel édesapádat, egyre több kérdésed van vele kapcsolatban, és már most tartok attól, hogy tinédzser korodban – ami nincs is olyan messze, valljuk be – engem fogsz hibáztatni, amiért nem árultam el apádnak semmit a létezésedről, így sosem lehetett melletted. Tudom, hogy eljön a nap, amikor el kell hogy mondjam neked az igazságot, viszont remélem, az a pillanat nagyon távol van még, ugyanis nem szeretném, ha szomorú lennél, amiért nem szerelem gyümölcse vagy. Ahogy azt sem, hogy megutáld édesapád, vagy engem. Jelenleg kisiskolás vagy, és bár hozzám hasonlóan jól teljesítesz eddig, már most népszerűbb vagy, mint én bármikor is voltam. Rengeteg barátod van, mert kedves, együtt érző, barátságos, bátor és vicces vagy. Gyere gyorsan, Kismajmim! Írj, ha megérkeztél!*.*
33 * Egyéb egészségügyi*Betegjogi képviselő/jogász* Daniel Gillies
Kedves Kaiden- Andrew Kuzin, Gondolom megérted a meglepettségemet, amikor kezemben tartottam legutóbbi leveledet arról, hogy magad is elhagyod az esőáztatta brit szigetvilágot, hogy a napfényes óceán partra költözz. Azért is leptél meg ezen lépéseddel, mert két éve amikor megszöktem te voltál az aki a leginkább tiltakozott, skandallumot emlegetett, és a fejébe vette, hogy akárhogy is de rács mögé juttatja Devont. Az, hogy apám első unokabátyjának a fia vagy, és magad is a Larrabee nevet viseled, a grófi címmel és a szüleidtől örökölt skóciai birtokkal együtt, valamint a UCL-en végeztél summa cum laude jogászként, úgy vélem nem jogosított fel arra, hogy bármilyen módon is beleavatkozz az életembe. Mégis megtetted. Most pedig úgy tűnik ezt a lehető legközelebbről akarod tenni. A St. Claire Kórház éppen betegjogi képviselőt keres, ami messze elmarad a te kis londoni magánpraxisodtól, de mit számít ez ugyebár, ha közben itt lehetsz a közelemben és szemmel tarthatsz engem? Mit akarsz? A családnak jelenteni, vagy éppen apámnak akit nagy nehezen sikerült magamról lerázni? Ne izgulj, itt nem fog utolérni a bulvár, itt a kutya nem fogja tudni, hogy ki vagy, csak egy leszel a sok iratnyálazó közül. És ne félj azt sem fogom felemlegetni, ami Charlotte Mary hugod tizenötödik születésnapján történt anyád török fürdőjében. Szóval az illem és az etikett úgy kívánja, hogy megfelelően fogadjalak, hogy segítsek neked itt berendezkedni, és ha nem anyám kérné ezt tőlem, aki minden bizonnyal magyarázkodik már éppen eleget miattam otthon, nem érdekelne hogyan rendezed el a dolgaidat, vagy éppen van e hol aludnod.Hamarosan megérkezel, de hidd el egy monszunt szívesebben várnék mint téged. De egy Larrabee a világ végén is Larrabee marad, a tartás és a kellem nem veszett még ki belőlem, noha minden bizonnyal meg lehetsz győződve róla, hogy egy utolsó kis középosztálybeli lotyó lettem. Hát elmondom, hogy nem! Jól élek, nagyon jól, az apanázsom éppen megfelelő, és a férfi aki mellett kitartok boldoggá tesz. Hogy miért nem vagyok még én a menyasszonya? Na ahhoz meg pontosan annyi közöd van, mint amennyi nekem ahhoz a polgárlányhoz, akit tizenhat évesen ejtettél teherbe. Tudok ám róla, mint gondolsz, anya egyedül intézte el a papírokat abban a liverpooli proli kórházban a kis barátnődnek? Szóval drága kuzin mindkettőnknek megvannak a mocskos titkai, úgyhogy foglald el az irodád, vedd fel a drága öltönyöd és ha hívlak, akkor ott leszel! A segítségem kell? Nekem is a tiéd, ha úgy hozza a szükség, márpedig elképzelhető, hogy úgy hozza. ( A karaktert várom, egyfajta ügyvédként képzelem el, aki segít ha baj van. Kettejük kapcsolata mint látható nem éppen felhőtlen, de szerintem ez adja meg igazán a sava-borsát a dolgoknak, aztán majd alakulunk mint pupos gyerek a prés alatt. Nem akarom megkötni a kezed, de egyértelműen kapcsolatban szeretném ha maradnánk, az itteni életed azonban te rendezheted be. PB és név szeretném ha maradna a családnév mindenképp kötött. Várlak, kedves kuzin )
❝
Ne hagyd, hogy provokáljanak, mert ha igen, azzal jutalmazod a helytelen viselkedésüket, és arra bátorítod őket, hogy újra megtegyék.
31. egyéb egészségügyisek. gyermekpszichológus. Teresa Palmer.
Aki hosszabb ideig szemlél minket, esetleg felfedezi a hajunk és szemünk színén kívüli hasonlóságokat és rájön, hogy valamilyen rokoni kapcsolat köt össze minket: egy vér folyik ereinkben, mert a testvérem vagy. Kapcsolatunk mindig is szoros volt, a nehezebb pillanatokban kivétel nélkül számíthattunk egymásra. Annak ellenére, hogy rengeteg időt töltöttünk együtt, igen ritkán vitáztunk. Ha pedig sikerült összekapnunk valamin, akkor az általában apróság volt, amin később jókat nevettünk. Ott voltál mellettem, amikor kiderült, hogy babát várok, és akkor, amikor azon emésztettem magam, mennyire buta voltam, hogy hagytam magam becsapni. Te voltál az egyik ember, aki megpróbált lebeszélni az örökbe adásról, és ezért életem végéig hálás leszek neked. A terhesség alatt szinte minden nap meglátogattál, beszélgettél velem, hogy legalább pár órára felvidíts, pedig az az időszak egyáltalán nem volt könnyű számodra sem. A magán életeddel, a továbbtanulásoddal, az egészségeddel… mindennel baj volt egyszerre, vagy felváltva. És te mégis velem foglalkoztál. Ösztönöztél arra, hogy kezdjek valamit magammal és amikor lemondtam volna az orvosiról, nem hagytad. A nagy álmod mindig is az volt, hogy az emberek lelkével foglalkozz, nem csoda hát, hogy a jó eredményeidnek és a nagy szívednek köszönhetően gondmentesen belibbentél a pszichológia karra az egyetemen. Szimplán csak pszichológus szerettél volna lenni addig a pillanatig, míg Susanne-Faye meg nem született. Akkor döbbentél rá arra, hogy gyerekekkel szeretnél foglalkozni. Mivel te vagy a dilidoki a családban, egyszerűen feladatodnak érzed, hogy ügyelj arra, hogy a lányom normális gyerekként nőjön fel a csonka családjában, amennyire csak lehet. Gyakran ellátsz tanácsokkal, és te vagy a második szemem. Számtalanszor vigyázol a Kismajmira, és eddig váltig azt állítottad, szereted a gondját viselni… nos, remélem, tényleg így van, és azt is, hogy elmondanád, ha terhedre esne egyszer. Csak elárulnám – annak ellenére, hogy szerintem te is tisztában vagy vele - Susanne eléggé oda van érted, tehát néha még irigy is vagyok, amikor „mókanapot” terveztek és én nem lehetek a része. Bűntudatom van… rosszul érzem magam, amiért hazudtam neked. Nem tudom, hogy emlékszel e arra, mennyire örültél, amikor annak ellenére, hogy egy évvel fiatalabb vagyok nálad, veled egy időben indulhattam suliba, így neked sem kellett egyedül startolnod a nagyok élete felé vezető úton. Vagy arra, amikor a gimit is együtt kezdtünk, ugyanabban a tanintézményben… nos, ha tudnád, hogy nem Mark Sue apja, ahogy mondtam, hanem az az ember, akiért oda voltál, talán életed végéig utálni fogsz és billiószor megbánod, hogy egykor örültél a közös iskolakezdésnek. Igen, a kislányom apja nem más, mint Damian O’Donell… az első nagy (viszonzatlan) szerelmed. Soha nem osztottam meg veled, hogy én is fülig belezúgtam, hisz… hogyan is tehettem volna? Nem akartam elrontani a boldogságod, hamuvá égetni az álmot, hogy egyszer egy párt alkothattok. Nem csak azért nem várom azt a napot, amikor el kell árulnom az igazságot a lányomnak, mert félek attól, hogy meggyűlöl, amiért nem adtam lehetőséget az apjának, hogy mellette legyen, hanem azért is, mert rettegek a gondolattal, hogy elveszítelek.
Minden mást rád bízok, a testvérem kedves leendő mozgatója! :3 A pb-nek örülnék, de ha van jobb ötleted, pm-ezz*-*Egyéb kérdésekkel is nyugodtan bombázz privátban! ♥ Jelezd, ha megérkeztél! *.*
❝
You can count on me like 1, 2, 3 I'll be there And I know when I need it...
Őszintén, kicsit anyára emlékeztetsz. Az ő szőke haját, és mosolyát örökölted. Vicces, hogy a külső jegyek ellenére egyáltalán nem hasonlítasz rá. Nem is ismered, mégis tiszta szívből gyűlölöd a nőt, aki a világra hozott. Legalábbis ezt állítod. Mégis szeretsz róla kérdezgetni, hogy milyen volt, mikor kicsit törődött is azzal a ténnyel, hogy ő tulajdonképpen édesanya. Nem, nem baj. Félre ne értsd, sosem akartam hazudni neked róla. Igenis voltak nagyon jó pillanatai, amikor csodálatosan viselkedett. De, ezekre sajnos te nem emlékezhetsz. Túl kicsi voltál, mikor elvettek tőle. Ha jól tudom, fél év alatt örökbefogadott egy pár, akik szerint pénzzel mindent meglehet oldani. Sosem szenvedtél hiányt semmiben, meg volt mindened. Kitűnő tanuló voltál, életvidám kislány, aki már nem is emlékezett arra, hogyan indult az élete. Mindössze 10 éves múltál, mikor magamhoz vettelek. Talán anyagiak terén kevesebbet tudok nyújtani, mint a család, akiknél négy évvel ezelőtt laktál, de figyelemben, és szeretetben nem szenvedsz hiányt. Mindig is a legfontosabb nő leszel az életemben. Semmi, és senki nem fontosabb nálad. Tudom, hogy te is hasonlóképpen érzel. Még ha néha esténként úgy zavarsz el otthonról, hogy végre ismerkedjek, mert egyszer kirepülsz a kis fészekből, én pedig itt maradok egyedül. De, az még jó messze van kisasszony. Ne is álmodozz.
Hugica kerestetik, mint a fentiekből - remélem - kiderült. Tulajdonképpen egy vidám, élettel teli, a kamaszkorban éppen elsüllyedni készülő lányt képzeltem el, de ha vannak ötleteid, szívesen várom. A név csak ötlet, ahogyan a pb is, utóbbi változtatásáról pm-ben azért legyél édes, és értesíts, ahogyan arról is, ha megjössz, mert már nagyon várlak. Korát, és egyebet tekintve szintén pm-ben vagyok elérhető, minden csak megbeszélés tárgya. Az előtörténetem áll a rendelkezésedre, az egész körülötted forog.
❝
You stood by me, when no one else was ever behind me
Egyetlen nővérkém, ugyan csak két perccel bújtál ki előbb abból az undorító ribancból, mint én, de ez pont elég volt ahhoz, hogy fényévekkel légy érettebb nálam. Az én nagyvilági, mának élős mivoltom szöges ellentéte vagy, otthon kuksoló szürke kisegér, aki előbb nyel le egy sünt egészben, mintsem bulizni menjen, vagy ilyesmi. Értem én, hogy gondolsz a jövődre is, de nem kellene a tesós programoknak kimerülni egy-egy otthoni filmezgetésben. Sokszor mondtam már, hogy ha nem lennél a testvérem, talán egyáltalán nem is kedvelnélek, de nagyon remélem, hogy ezt nem vetted komolyan. Ha valaki, akkor te biztosan olyan ember vagy, akire bármilyen körülmények között lehet számítani. Meghallgatsz, megértesz, nem csak engem, mindenkit, akit csak tudsz. Mindig is csodáltam ezt benned. Ha ez egy szupererőnek számít, te vagy az én szuperhősöm.
A drága megtalálható az előtörimben is, illetve itt a múltunkról is részletesebb leírást lehet kapni. A név nem változtatható, illetve hát egyértelműen a pb sem. Utóbbihoz még annyi hozzáfűznivalóm van, hogy Rudd kisasszonyról inkább a hosszabb hajas képeket válogassa a kedves megalkotó. Nagyon nagyon várom az én kis tojásomat
❝
for you, there’s nothing in this world I wouldn’t do
Vendég
Vendég
»Hétf. Aug. 17, 2015 11:19 am Keletkezett az írás
ELKELT! KÖSZÖNÖM A MEGALKOTÓJÁNAK!!! *.* Peter Adam Woodward
Kb.33 Szakorvos Ortopédia-főorvos Jared Padalecki
Drága öcsém, szívem büszkesége, te! Régen, nagyon jóban voltunk. Seattle-ben, ahol nevelkedtünk, ahol mindketten az orvosi pálya felé indultunk el, szüleink után. Te voltál a másik felem. Én tanítottalak bicajozni, fára mászni, úszni, később motorozni, és természetesen csajozni is. Sosem ismertem el, hogy sokszor sikeresebb voltál a csajoknál, mint én magam, de mindig büszke voltam rád, ahogy azt hiszem, te is felnéztél rám. Ismerted minden titkom, ahogy én is a tiédet. Ismerted Victoriát, a menyasszonyomat, és velem örültél, mikor kiderült, hogy gyerekünk lesz. Az öcsém voltál, a legjobb barátom... De egy nap Victoria meghalt, te vele temetted a meg nem született gyerekem, és velük eltemettél engem is. A szemed láttára hullottam szét, haltam meg. Hogy viselted? Majd' belehaltál, bár ebből én mit sem vettem észre. Talán sötét titkod volt? Talán nem mindent láttam akkor tisztán? Vagy csak annyira elfoglalt a saját fájdalmam, hogy nem láttalak meg? Nem tudtam meg sosem, mert mikor letettem a szakvizsgám, egyszerűen otthagytam Seattle-t, és Sydney-be jöttem, hogy új életet kezdjek. Te ekkor még rezidens voltál. Hogy veled mi történt? Keveset tudok...orvos lettél, jó hírű, azt hiszem. Voltál a háborúban? Nem tudom, talán. Megházasodtál-e? Nem tudom. Néha napján hívtuk egymást, de a magánéletünkről, a gondolatainkról semmit nem árultunk el egymásnak, így egy idő után ezek is elhaltak, maradtak a szakmai konferenciák, ahol összefutottunk, a kínos hallgatásokkal teli beszélgetések, a ki nem mondott kérdések, és a Hálaadás napi vacsorák anyával, amiről persze általában igyekeztünk meglógni. S most...Isten tudja, miért, de felhívtál, hogy jössz, kéred a lakásom kulcsait, és be fogsz költözni hozzám, mert megkaptál egy állást a St.Claire Hospitalban. Miért jöttél? Miért épp most? Mit akarsz tőlem? Mert akarsz valamit, ez már biztos, de fogalmam sincs, mi lenne az! Mi ez a hirtelen váltás? Miért épp Sydney? S hogy hogy alakul a sorsunk? Nem tudom, talán közel kerülünk újra, talán bosszút akarsz állni, talán csak meguntad, hogy a bátyád, akit egykor annyira szerettél, boldogtalanul lebeg a világban, és rajtad kívül senki nem értheti, min ment keresztül.
( Jamie-nek szüksége lenne a drága, okos, és sokkalta jobb empatikus érzékkel megáldott öcsköstől egy kis alfél-rugdosásra, hogy ráébressze a drága bátyót, nem minden fekete vagy fehér, ideje lenne színesben látnia a világot. Hogy mit álmodsz meg neki, rád bízom, de azért örülnék, ha az öcskös törődne a bátyjával, és kedvesen, durván, kegyetlenül őszintén, vagy észrevétlenül mozgatva a szálakat törődne azzal, hogy a tesója ráleljen végre a boldogságára. Közben persze élve a saját életét, alakítva a saját sorsát, szövetségeit, ellenségeit, karrierjét és szerelmi életét. A PB-hez ragaszkodom, de bármi van, kérdés, kérés, óhaj, sóhaj, megbeszéljük pm-ben. Sok jó játékötletem van! *.* )
❝
Az ember szeretheti vagy gyűlölheti őket, lehetnek vér szerinti vagy a szív által befogadott tagjai, a család azonban mindenki számára az oxigént jelenti. Nélküle nem lehet élni.
35-40 körül* Civil/Páciens * Szenátor* Andrew Cooper
Mr Herzmann, ha információim helyesek az egyik olyan politikus, akik kellő befolyással bírnak bizonyos helyeken, és megszerzik amire az embernek szüksége van. Persze nem ingyen. Tudvalevő, hogy az úr nem veti meg az italt, és a jóféle kellően érett whiskeyért mindent megtenne, hogy gyarapítsa vele, így is szép számra rúgó gyűjteményét. De ha ez éppen nincs kéznél akkor tökéletes egy üveg kellően idős bor, egy kellően ifjú formás női domborulat, esetleg pénz, sok pénz. Ha a három együtt jár, akkor emberünk zsebrevágható nagyjából annyi időre amíg csak akarjuk. Ezt a receptet pedig nem mástól tudom mint drága Marianne nénikémtől, akinek volt alkalma egy pár évvel ezelőtt látogatást tenni Karl-nál, ugyanis a lánya ekkorra már a jegyese volt a férfinak. Vedd el a lányát és húzd meg az anyját elven működve Mr Herzmann azt hiszem beházasodott a családunkba méghozzá tökéletesen egyensúlyozva ezen a vékony kis jégen, hogy miközben Marianne Larrabee lányát vette feleségül az anyósát is boldogította.Nos ezen viselkedésével cseppet sem lógott ki közülünk, viszont mióta feljebb lépett a ranglétrán és a szenátus soraiban igen csak komoly befolyást szerzett már én is elérkezettnek látom az időt, hogy juttasson számomra is egy morzsányit abból a kalácsból amiből ő olyan bőségesen lakmározik. Nem vagyok hólelkű, ez tény, de a képviselő úrhoz képest én magam patyolatnak számítok. Viszont szükségem van a befolyására, hogy adott esetben eltussoljon dolgokat, vagy információhoz juttassa a nemrég Sidney-be érkező Kaiden kuzinomat. Kapcsolatok....kapcsolatok...kapcsolatok. Szükségünk van rájuk, hogy előbbre jussunk. Persze én is tévedhetek vele kapcsolatosan, ahogyan ő is velem. De ez egy ilyen játék. Kockáztatunk, és aztán majd kiderül, hogy mit is nyerünk vagy éppen veszítünk. Én elég sok dolgot meg tudok szerezni Mr Herzmann-nak akár a kis légyottjait is eltussolom, alibit biztosítok neki rokonlátogatás címén, hogy a külvilág számára ő legyen a világ legjobb férje. Cserébe olyan kevés amit várok... ( A PB nem változtatható, vagy ő vagy senki, inkább várok Hogy miképpen formálod meg a karaktert azt te döntöd el, egy dologgal légy tisztában, hogy feleséged van, és a külvilág felé egy boldog családember látszatát mutatod, valójában azonban az érdekek mozgattak amikor a kuzinomat elvetted.Szeretném ha az alapvető jellemvonások nem torzulnának el, szóval olyan vigye el a karaktert aki következetesen tudja játszani ezt a jellemet. Ez nagyon fontos. Amire szükségem van, hogy a kettőnk közötti érdekkapcsolat megmaradjon. Nem szeretném mindenáron magamhoz kötni, de ha ragaszkodsz hozzám szóval azért arra kérlek, hogy ne akarj minden szálon tőlem függni, remélem adtam egy kis löketet esetleges karakter hirdetésekhez is az alapkapcsolatunkkal. Ha esetleg van további ötleted attól sem zárkózom el, a lényeg, hogy kerüljük a tucatkaraktert, és te jól érezd magad a bőrében.)
❝
A politika annak a művészete, hogy tisztára mossunk valamit mocskos vízzel.
Négy hónappal ezelőtt döntöttél úgy, hogy pszichológusra van szükséged, és engem választottál. Legelőször öt perc után elmenekültél, de egy héttel később visszajöttél, bocsánatot kértél, és azóta rendszeresen jársz hozzám. Eleinte semmiségekről beszélgettünk, nagyon nehezen nyíltál meg, de végül egyszerűen, kertelés nélkül elhadartad: ver a barátod. Rögtön utána elmondtad, hogy nem azért vagy itt, mert reméled, hogy én megteszem helyetted azt, amit te nem mersz – vagyis szólni a rendőrségnek –, hanem csak szükséged van valakire, akivel beszélhetsz. Hetente kétszer jársz hozzám, kedden és csütörtökön, mindig két órakor, mert akkor biztos, hogy a barátod véletlenül sem telefonál haza, otthon vagy-e, természetesen ugyanis nem tud arról, hogy pszichológushoz jársz. Az irodán kívül nem találkozhatunk, ha mégis összefutunk, úgy kell tennünk, mintha nem ismernénk egymást. Tudom, hogy egyszerre bízol bennem és mégsem; nehéz lenne elmagyarázni, elvégre mostanra valósággal tartasz a férfiaktól. Nem engeded, hogy megérintsenek, és ez alól én sem vagyok kivétel, annak idején a kezet sem voltál hajlandó fogni velem. A kapcsolatunk elég bonyolult. Szó nélkül kell tűrnöm az ütésnyomokat, amikből szinte minden találkozásunkkor új van az arcodon, a karodon, sőt egyszer láttam a derekadon is, amikor felcsúszott a pólód, miközben levetted a pulóvered. Csak heti kétszer találkozhatunk két órára, és természetesen csak szakmailag érdekelsz, ahogy te is csak a pszichológust látod bennem. Vagy mégsem. A beszélgetéseink, bár nem lépünk át egy bizonyos határt, már sokkal inkább személyesek, te is kérdezel tőlem, és én is tőled, nem csak a… problémáddal kapcsolatban. Sosem mondtad konkrétan, de néha úgy érzem, én vagyok az egyetlen személy, akire még mersz támaszkodni annak ellenére, hogy még mindig összerezzensz, ha hirtelen mozdulatot teszek, és ösztönösen húzódsz azonnal arrébb, ha esetleg meg akarlak érinteni. Mi lesz, ha a barátod rájön, hogy jársz hozzám? Mi lesz, ha nem bírom tovább nézni a sérüléseid? Lesz olyan, amikor nem menekülsz odébb, ha egy méternél közelebb kerülök hozzád? A jövőben egész biztosan kiderül.
PM-ben minden egyebet megbeszélünk, nagyon várlak! A PB változtatható, ha szeretnéd, alkuképes vagyok. Az előtörténetemben is említve van a karakter.
❝
Don't judge a thing until you know what's inside it.
Te voltál életem legnagyobb ajándéka. Amikor mindenki egyedül hagyott, ott voltál mellettem. Megszépítetted a hétköznapjaimat, mosolyt csaltál meggyötört arcomra. Ez volt a dolgod, hisz ápolónő vagy abban az intézményben, ahol kezelték a drogfüggőrésem. Ugyan úgy bántál velem, mint a többi beteggel. Törődtél velem, beszélgettél velem, amikor végleg feladtam. Mégis kialakult köztünk valami, a többiekkel nem. Bent maradásom utolsó napjaiban azt ígérted, keresni fogsz. Nem így történt, én pedig nem akartam erőszakos bunkónak tűnni. Néha azért felhívtál, hogy megtudd, jól vagyok e, de ez csupán a munkahelyi protokoll miatt volt így.
(a pb-t szeretném és pont. a kapcsolatukat alakítjuk, pont. bármi lehet közöttük, pont. ha megtetszett regisztráld be, pont. majd írj egy üzit, pont.)
❝
you're the light you're the night you're the color of my blood
39. SZAKORVOS/EGYÉB EÜ-S. FOGLALKOZÁS IDE. JENNIFER LOPEZ.
Életem egyik legjobb éjszakái voltak azok, amit veled töltöttem el Londonban egy nagy orvosi konferencián. Jól elvoltunk mi egymással, nem is untalak meg még az ötödik szex után sem, ami nálam azért nagy szó. Ennek már körülbelül két éve, de te "elfelejtettél" szólni, hogy nem szedsz semmiféle bogyót, hiszen rájöttél, hogy a biológiai órád elég rendesen ketyeg. Oké, hogy jó géneket örökölhet így a gyerek, de én nem akarok hallani semmiféle apaságról, vagy hasonlókról. Minek kerestél fel? Ha nem tudom, hogy van egy gyerekem valahol a világban, nos... akkor talán még képes is lettem volna jó apa lenni.
Várlak nagyon, a pb-on nem szeretnék változtatni, J-Lo-t szeretném. (: A későbbiekben, hogy mi lesz, arról egyenlőre semmit nem tudok mondani, majd sodródunk az árral. (:
❝
NOT REALLY SURE HOW TO FEEL ABOUT IT, SOMETHING IN THE WAY YOU MOVE, MAKE ME FEEL LIKE I CAN'T LIVE WITHOUT YOU...
Kezdőlap 
Várlak!
)
Hogy miképpen formálod meg a karaktert azt te döntöd el, egy dologgal légy tisztában, hogy feleséged van, és a külvilág felé egy boldog családember látszatát mutatod, valójában azonban az érdekek mozgattak amikor a kuzinomat elvetted.Szeretném ha az alapvető jellemvonások nem torzulnának el, szóval olyan vigye el a karaktert aki következetesen tudja játszani ezt a jellemet. Ez nagyon fontos. Amire szükségem van, hogy a kettőnk közötti érdekkapcsolat megmaradjon. Nem szeretném mindenáron magamhoz kötni, de ha ragaszkodsz hozzám 
