Mit is lehetne mondani a kettőnk kapcsolatáról? Azon túl, hogy feleségül vetted a gyönyörű unokahúgomat és az esküvőtökön magam is megjelentem, ahogyan az illem azt megkívánta tőlem, nem sok reményt fűztem ahhoz, hogy mi valaha újra találkozni fogunk. A magam részéről szívesen odáztam volna még odább ezt a meetinget, de úgy tűnik jelen pillanatban nekem nagyobb szükségem van a segítségedre, mint ahogyan neked az enyémre. Azt gondolod azt hiszem, hogy nálam a barátság éppen olyan múlandó, ahogyan a te esetedben egy gyönyörű nővel töltött éjszaka mámora, mely a kelő nappal tovaillan. Ám elárulom, hogy ha egyszer, csak egyetlen egyszer belekóstolnál abba milyen az, amikor tényleg és valójában felelősséget érzel valakiért akkor megértenél engem is, és akkor talán sokkal nagyobb hasznára lehetnénk egymásnak semmint most. Vagy tán azt gondolod bármiféle módon akarnék pusztán árnyéka lenni a hitvesednek az ágyban, esetleg olyan dolgokat tehetnék meg neked, melyeket kellően zárt ajtók és kellően süket személyzet elméje rejt a külvilág elől? „Mikor azt hiszi, tudja, mi zajlik a nő fejében, az az a pillanat, amikor végleg elveszett.”
Drága rokon, fontold ezt jól meg, és kívánom, hogy hamar felismerd a hitvesedben rejlő értékeket. Beletörődő, alázatos és kifinomult. Bennem szánalmat ébreszt, de benned remélem idővel sokkal többet fog.
Family
.Friends.
Karakter Neve;
kapcsolatunk röviden ide
csoport
.Lovers.
Family /Lovers?
Alessa Saint - Quentin;
Mit is mondhatnék a kapcsolatunkról Drágám? Az elején ki nem állhattam a gondolatot, hogy hozzámegyek egy olyan személyhez, akibe nem vagyok szerelmes mégis megtettem. Ez jelenti az engedelmességet, és az érzelmek elhanyagolását. És itt vagyunk, négy évvel később az esküvő után és még mindig nem tudom kihez mentem feleségül. Vannak jó perceink, de a legtöbbet a házas életünkből egyedül töltöm kétségek között őrlődve, és néha azon gondolkodva mi lenne, ha lelépnék? Vajon hiányoznék-e neked vagy fel sem tűnne a hiányom? Szeretem azokat az alkalmakat mikor elkísérsz valamelyik gyerekalapítványnak megszervezett eseményre, mert olyankor megnyílsz. Nem az a politikus vagy, akit mutatsz a külvilág felé, hanem egy érző lény. Számunkra egy hely van, ahol kiteljesedhetne a házasságunk az pedig nem itt van, hanem messze, Franciaország csodálatos partjainál, ahol ketten vagyunk, egymásra hangolódva és ez így jó. Szeretem mikor együtt alszunk és hozzád bújhatok, átölelsz és érzem lélegzeted. Ez megnyugtat, és az is mikor együtt töltjük el az időt. Ez jelenti a házasságot, amit akkor csinálunk/érzünk mikor magunk mögött hagyjuk az itteni felfordulást. Meddig bírjuk még? Ki adja fel hamarabb? Esetleg te többet érzel irántam? Mert a Te nevedben nem beszélhetek, de a vakáció során bennem fellobbant valami, valami, ami több puszta tetszésnél... Talán lassan, de biztosan beléd szeretek?!
A hozzászólást Armand Saint - Quentin összesen 15 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Okt. 31, 2015 12:11 am-kor.
Vendég
Vendég
»Kedd Aug. 18, 2015 10:15 pm Keletkezett az írás
Kaya-Marie Larrabee;
Kedves Szenátor Úr!
Mit is lehetne mondani a kettőnk kapcsolatáról? Azon túl, hogy feleségül vetted a gyönyörű unokahúgomat és az esküvőtökön magam is megjelentem, ahogyan az illem azt megkívánta tőlem, nem sok reményt fűztem ahhoz, hogy mi valaha újra találkozni fogunk. A magam részéről szívesen odáztam volna még odább ezt a meetinget, de úgy tűnik jelen pillanatban nekem nagyobb szükségem van a segítségedre, mint ahogyan neked az enyémre. Azt gondolod azt hiszem, hogy nálam a barátság éppen olyan múlandó, ahogyan a te esetedben egy gyönyörű nővel töltött éjszaka mámora, mely a kelő nappal tovaillan. Ám elárulom, hogy ha egyszer, csak egyetlen egyszer belekóstolnál abba milyen az, amikor tényleg és valójában felelősséget érzel valakiért akkor megértenél engem is, és akkor talán sokkal nagyobb hasznára lehetnénk egymásnak semmint most. Vagy tán azt gondolod bármiféle módon akarnék pusztán árnyéka lenni a hitvesednek az ágyban, esetleg olyan dolgokat tehetnék meg neked, melyeket kellően zárt ajtók és kellően süket személyzet elméje rejt a külvilág elől? „Mikor azt hiszi, tudja, mi zajlik a nő fejében, az az a pillanat, amikor végleg elveszett.”
Drága rokon, fontold ezt jól meg, és kívánom, hogy hamar felismerd a hitvesedben rejlő értékeket. Beletörődő, alázatos és kifinomult. Bennem szánalmat ébreszt, de benned remélem idővel sokkal többet fog.
Family
Vendég
Vendég
»Szomb. Okt. 31, 2015 12:00 am Keletkezett az írás
Lovers?
Alessa Saint - Quentin;
Mit is mondhatnék a kapcsolatunkról Drágám? Az elején ki nem állhattam a gondolatot, hogy hozzámegyek egy olyan személyhez, akibe nem vagyok szerelmes mégis megtettem. Ez jelenti az engedelmességet, és az érzelmek elhanyagolását. És itt vagyunk, négy évvel később az esküvő után és még mindig nem tudom kihez mentem feleségül. Vannak jó perceink, de a legtöbbet a házas életünkből egyedül töltöm kétségek között őrlődve, és néha azon gondolkodva mi lenne, ha lelépnék? Vajon hiányoznék-e neked vagy fel sem tűnne a hiányom? Szeretem azokat az alkalmakat mikor elkísérsz valamelyik gyerekalapítványnak megszervezett eseményre, mert olyankor megnyílsz. Nem az a politikus vagy, akit mutatsz a külvilág felé, hanem egy érző lény. Számunkra egy hely van, ahol kiteljesedhetne a házasságunk az pedig nem itt van, hanem messze, Franciaország csodálatos partjainál, ahol ketten vagyunk, egymásra hangolódva és ez így jó. Szeretem mikor együtt alszunk és hozzád bújhatok, átölelsz és érzem lélegzeted. Ez megnyugtat, és az is mikor együtt töltjük el az időt. Ez jelenti a házasságot, amit akkor csinálunk/érzünk mikor magunk mögött hagyjuk az itteni felfordulást. Meddig bírjuk még? Ki adja fel hamarabb? Esetleg te többet érzel irántam? Mert a Te nevedben nem beszélhetek, de a vakáció során bennem fellobbant valami, valami, ami több puszta tetszésnél... Talán lassan, de biztosan beléd szeretek?!