Roxby Downs-ban nőttél fel és éltél ott három testvéreddel - közöttük az apámmal - és a szüleiddel tizennégy éves korodig, mígnem eleget téve az álmaidnak elindultál az orvossá válás dicső útvesztőjében és Sydneybe költöztél kollégiumba. A családnak már akkor meg volt erről a véleménye, ugyanis soha nem szerették az orvosi elméket, főleg nem a családjukban s mint minden férfit a Cole família körében, téged is más útra szántak. Persze, mert ki más vezetné és igazgatná a farm ügyeit, ha nem a férfiak?...
Ettől függetlenül makacsságod, konokságod előtt mindenki fejet hajtott, elhitték, hogy márpedig neked nagy céljaid vannak melyeket meg is fogsz valósítani hisz törhetetlen, határozott és rendkívül erős jellem voltál már akkor is.
Olyan elszántan tanultál és tepertél, hogy az egyetemen éveken át osztályelső voltál, majd a legjobb kórházakba küldtek gyakorlatokra mígnem a St. Vincente mellett döntöttél ahol cirka 6 év alatt ortopéd sebész szakorvossá, később pedig főorvossá avanzsáltál.
Kitartásodat és elszántságodat 8 évvel ez előtt bizonyítottad, mikor a saját családtagodat - név szerint engem - kellett visszahoznod valahonnan az örök nyomorultak mezejéről és egy teljesen új készítésű, még soha senkin nem használt térdprotézissel ajándékoztál meg a balesetemet követően. Ekkor lettél a mentorommá, mindig mellettem voltál és segítetted a felépülésemet.
Azóta havi szinten látogatnom kell téged, hogy ellenőrizd a műszer kapacitását és azt, hogy miként reagál a folyamatos hajtásra és megfeszített tempómra amit próbálsz kihangsúlyozni, lévén "nem tesz jót".
Te voltál az, akinek példáján én magam is az orvosi pályát választottam, példaképem vagy azóta is!

UPD.: Mint láthatod, nem a St. Claire-ben dolgozol hanem egy szomszédos kórházban foglalsz el főorvosi státuszt, ettől függetlenül megfordulhatsz a mi közegünkben is, hisz mindig szükség van a hozzáértő emberekre egy-egy bonyolultabb esetnél.

Ketten is - hamarosan hárman - várunk téged, az unokahúgod Karen és én.

Mindenképpen egy határozott, erős jellemű férfinak álmodtalak meg, ettől függetlenül szenvedélyed a munkád, és olykor gyengédségre is képes vagy főleg ha a szeretteidről van szó. Viszont azt semmikép nem szeretném, ha valami elvetemült idegbajos szörnyeteg lennél csak módjával

Egyedül élsz, - a feleséged elhagyott és magával vitte a kislányotokat - illetve éltél míg a húgom Samantha a városba nem érkezett, így befogadtad magad mellé.

Ha kedvet kaptál a karakterhez és/vagy lenne még kérdésed hozzá, regisztrálj be, mindenre válaszolok